Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. Heiliger Antoni, amelyet a német betelepülők csakhamar a kolonizációjuk után, azaz a 18. század második felében állítottak. A városon áthaladó Duna-ág felett átívelő híd egyik végén állt, míg a híd másik végén Nepomuki Szent Jánosnak, a város hajdani védőszentjének emeltek emlékművet. Ez az apatini Szent Antal-szobor a városrendezésnek köszönhetően a központi parkba került, majd a 20. század utolsó harmadában a felső temető mellett egykoron létezett kálvária egyik stációoszlopára, ahol ma is látható. Csonoplyán, ebben a mindig is vegyes lakosságú (bunyevác, német és magyar), de római katolikus hitvallású nyugat-bácskai faluban a kálváriakápolnát szentelték Páduai Szent Antal tiszteletére 1878-ban. Ez a szentély máig áll, gondját viseli a hívőközösség, és az ünnepén itt tartják a szentmisét, valamint az ún. kisbúcsút. Különben Csonoplya az egyetlen nyugat-bácskai falu, ahol háromszor van búcsú: a templomé mindenszentek ünnepe utáni vasárnap; a kálváriakápolnáé az említett Páduai Szent Antal napján, míg a falu határában levő szentkúti kápolnáé Sarlós Boldogasszony napján. A faluban még egy oromzatfülkében is látható Szent Antal-szobrocska. A Zombor melletti Kerény (ma Kljajicevo) falu lakossága is német nemzetiségű volt, s kimondottan vallásos. A faluban és peremén hat kápolna állt. Az egyiket itt is Páduai Szent Antal tiszteletére emelték. Sajnos, ma már ez sincs meg. Szabadtéri Páduai Szent Antal-szobor áll a mai napig sokácok lakta Szond (Sonta) egyik háza előtt, aminek német nyelvű dedikációja szerint az állíttatás Szent Antal tiszteletére 1931-ben történt Anton és Eva Mayer részéről: „Gestiftet zu Ehre / des / Hl. Anton / von / Anton und Eva / Majer / geb. Armbrust / 1931." A szobor talapzatát az 1990-es években kicserélték, és a karcsú talapzatot a német nyelvű felajánlási táblával együtt eltüntették. Azonban a szobrot ma is gondozzák, előtte virágoskert van, s ünnepeken gyertyák égnek. Ebben a faluban igen sok oromzatfülkében - régiben és újban egyaránt - találunk Páduai Szent Antalt ábrázoló szobrocskát, valamint hasonló van a szomszédos Szilágyi faluban is néhai Erdősi János és Etelka házának homlokzatán. A doroszlói Mária-kegyhely kápolnájának kertjében szintén áll egy szabadtéri Szent Antal-szobor, amelyet előszeretettel látogatnak a Kisasszony-napi búcsúra érkező zarándokok, virágot is helyeznek elé, de jobbára gyertyát gyújtanak előtte, s ott imádkoznak. Kupuszinát a szabadtéri szakrális emlékekben leggazdagabb bácskai falunak tituláltam,

7 okkal, mert Szent Antal-szoboroszlopunk is van az Arany János 7 Silling István: Megszentelt jeleink. A 250 éves Kupuszina szabadtéri vallási emlékei. Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, Kupuszina, 2001. 38