Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

VALLÁSOS KÖLTÉSZET (IMÁDSÁGOK, ÉNEKEK), HITBUZGALMI IRODALOM, IRODALMI SZÖVEGEK HATÁSA - Toldi Éva: Búcsúi népénekek és imádságok a gyimesi és moldvai csángók körében

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. TOLDI ÉVA Búcsúi népénekek és imádságok a gyimesi és moldvai csángók körében Ünnep... E szép csengésű szónak dallama és felszabadultságot, sőt megszabadítottságot kifejező hangulata van. Etimológiailag török eredetű, Szent István anyja, Sarolt és környezete révén került a magyar nyelvbe, s ősi formájában, mint „idnap" (egynap) - az egyház (idház) szavunkkal áll szoros rokonságban. Az „egy" előtagot elődeink nemcsak számként, hanem a „szent" melléknév jelentésében is használták. Az első ünnepeink egyházi ünnepek voltak - a kereszténység felvétele nyomán, s annak 9. századi megerősödésével, megerősítésével. Karácsony, húsvét, pünkösd... a három legnagyobb ünnepünk, az egyházi év tartóoszlopai, amelyek már a kezdetektől tagolták a világi évet is, s további ünnepekkel kapcsolódtak a mezőgazdasági munkák tematikájához, földművelő és állattartó népünk jellemző életalakító tevékenységéhez és pihenőidejéhez, s ezek ritmikus váltakozásához. „Magyar népünk azt a vallási tanítást fogadta be teljesen és maradandóan, amelyet megünnepelt" - mutat rá Barsi Balázs, a ferences testvérek sümegi rendházának vezetője.

1 Dolgozatomban, amelyet az élmények és a felfedezések motiválnak, valamint az ősi irodalmi és zenei értékek felmutatásának szándéka a gyimesi és a moldvai csángók ünnepkultúrájában, a búcsújárás legszentebb, legfelemelőbb alkalmaihoz kapcsolódva szeretnék képet adni népénekeikről és imádságaikról, szakrális népszokásaikról. Célom nem elsősorban a tudományos bemutatás, hanem inkább az érzelmi attitűd megjelenítése, amely az éneklésre, az imádságra sarkallja e népcsoportokat. Mindezek alapján szeretnék rámutatni a legmostohább magyar népcsoport, a moldvai csángók helyzetének szinte kilátástalan voltára, s mindarra, ami ma érettük folyik, anyanyelvük, identitásuk megtartását, védelmét szolgálja, s arra, hogy a jóakarat mellett is bizonyos „segítségformák" kárt tehetnek archaikus nyelvükben, őszinte, tiszta vallásosságukban. 1 Barsi Balázs: Adventi konferenciabeszédek 2005. (CD lemez) 369