Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. Antalként is emlegetett Antal apát tiszteletének kultikus sajátosságait - nyilvánvalóan a monasztikus szerzetesség visszaszorulásával is - a hívő nép sok helyen teljes egészében átruházta Pádua szentjére, a nyári Szent Antalra. Ebből az áttételből maga a Ferenc-rend, hazánkban különösen a bosnyák eredetű régi kapisztránus rendtartomány derekasan kivette a részét. Bácson, a hajdani érseki székhelyen Remete Szent Antal középkori, gondozásuk alá került kápolnája átvészelte a hódoltságot: nemcsak a keresztények, hanem - gyógyulást remélve - beteg törökök is látogatták. A monda szerint egy török basa építtette, mert fia szemhályogját egy barát meggyógyította. A kápolna kultikus jelentősége közvetett tudomásunk szerint máig töretlen. Mindkét Antal ünnepén, továbbá keddi napokon búcsúsok járnak ide."

2 Bálint Sándor művének megjelenése óta sok idő telt el, s jómagam közvetlenül a helyszínen szereztem az értesüléseket, amelyek arról szólnak, hogy napjainkban csak Páduai Szent Antal napja, azaz június 13. utáni vasárnap jönnek ide a búcsúsok, más napokon már régóta nem. Ehhez bizonyára az is hozzájárult, hogy a kápolna abban az erdőben áll, amely az egykori jugoszláv köztársasági elnök, Tito vadászterületeként sokáig védett volt, s ma is csak a búcsú napján nyitják ki a kaput. A búcsút különben a városi ferences kolostor Nagyboldogasszony-templomában is megtartják. A szegedi tudós a Magyar Sión 1869. évi 103. számából merített, míg e kápolna legendáját Steltzer Frigyes is megörökítette a Bács hajdana című cikkében a Zomborban megjelenő Bácska című megyei lap 1883. május 30-ai számában. Tudni kell, hogy a törökök 1526. szeptember 27-én vették be Bács várát. S ha igaz a legenda a török fiú gyógyulásáról, akkor a kápolna is 1526 utáni. Felújítását 1817-ben végezték el. Az előtte álló egyszerű keresztet 1885-ben kőkeresztre cserélték. Érdemes megjegyezni, hogy ebben az említett bácsi ferences templomban van a régió legszebb templomi Szent Antal-ábrázolása. Nem a szokásos Szent Antal-szobor a persellyel, hanem Paulus Antonius Senser pécsi festőművész impozáns barokk festménye az egyik mellékoltár képeként. A Szent Antal-oltárt ebben a templomban már 1753-ban felállították.

3 Remete Szent Antalt az akkori ország déli részein másutt is tisztelték, így például Baján a kapisztránus ferencesek, akik a török után épült új templomukban, amelyet Páduai Szent Antalnak szenteltek, egy barokk oltárt Remete Szent Antalnak állítottak. A baranyai Máriagyűd kegyhelye is a Ferenc-rendi barátok által vezetett, s a templomban „Páduai Szent Antal oltárán egy kis kép emlékeztet 2 Bálinti, m. 164-165. 3 Sekulic, Ante: Drevni Bac. Split, 1978. 58. A rendház protoeollumát idézve elmondja még, hogy ezt az oltárt 1899-ben és 1938-ban is felújították. 36