Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

VALLÁSOS KÖLTÉSZET (IMÁDSÁGOK, ÉNEKEK), HITBUZGALMI IRODALOM, IRODALMI SZÖVEGEK HATÁSA - Soósné Veres Rózsa: A rózsafüzér-imádság és a költészet kapcsolata. A hitbuzgalmi lapok rózsafüzéres versei

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. Sok szövegben fellelhetjük az írott és íratlan hagyomány nyomát, régebbi szövegek újraköltését, a kompiláció ártatlan megnyilvánulását, a „szóbeli költé­szet és a vallásos költészet kölcsönhatását,'" 2 a kötelező, sokszor közhelyszerű toposzok alkalmazását, az auditív-vizuális hatásra törekvés eszközeit. Jellegze­tes a növény- és színszimbolika, a képgazdag megfogalmazást segítő metafo­rák sora, a tartalom elsődlegessége, az ismétlések gyakorisága. Feltűnő, hogy az élőbeszéd egyszerűségét sok esetben felváltja a túlbonyolított nyelvhaszná­lat, a stilizáltság, az emelkedett tartalomhoz mindenáron igazodni akaró stílus. „A gondolatok szinte kergetik egymást, szétszakadnak, majd újra egymásba ömlenek, hogy egyetlen nagy mondatszövevényt alkossanak. Szinte látni vél­jük a küzdelmet, amit az író lelke és az írás démonja harcolnak végig egy-egy kezdőbetűtől a pontig.'" 3 A szókincs a tartalomnak megfelelően elsősorban vallási-morális jellegű, a szentírási hivatkozások, részletek, toposzok is a hatáslehetőségek szolgálatában állnak. Az imádságtípusú könyörgő versek megszólítottja a kiváló vallási tisz­teletnek örvendő közbenjáró, Mária, akinek különböző titulusai teológiai tartal­makat, sokszor dogmákat sűrítenek (Szeplőtelen Szűz), más műfajokból (mint litánia, himnusz) ismertek (mennyország ajtaja, angyalok királynéja, irgalom tárháza), népies megnevezések (fehér rózsaszál, egek gyöngyvirága, hó liliom­szál) vagy Mária funkcióihoz kapcsolódnak (bűnösök reménye, árvák pártfo­gója) és gyakran halmozással szerepelnek. A könyörgés tárgya sokféle, de fel­tűnő a teljes életre, egyetemes emberi, nemzeti boldogságra való vonatkoztatás. A verses szövegekben a prozódiát sokszor rugalmasan kezeli a megfogalma­zó, a rímek sokszor egyszerű ragrímek, bár arra is találunk példát, hogy a teo­lógiai összetartozást éppen a rímmel való összekapcsolás fejezi ki (Jézus any­ja - Ave Maria). Összefoglalva tehát: az Egyház által sokféle módon népszerűsített rózsafü­zér-imádság a hit intenzitásától függően, változó tekintélyű műfajként kínált mintát a vallásos irodalomnak, amelynek versei értékstruktúrájában az esztéti­kai érték a vallásos élménytől elválaszthatatlanul jelenik meg. Sík Sándor sza­vaival: így emelkedhet a maga esztétikai megalkotottságában a transzcenden­cia közelébe. 12 Barna Gábor: Ökrös József akrosztichonos énekei. In ,J\lyisd meg Uram, szent ajtódat! Köszön­tő kötet Erdélyi Zsuzsanna 80. születésnapjára. Budapest, 2001. 113. 13 Kun Molnár Sándor: Hajnalodik. Kömlöi Szécsi Ignác. 1941. 50. 368

Next

/
Oldalképek
Tartalom