Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. SILLING ISTVÁN Szent Antal-tisztelet Nyugat-Bácskában Idén ünnepli a katolikus világ a Ferenc-rend megalapításának 800. évfordulóját. A ferences barátok közül a történelem folyamán igazán kiemelkedik Páduai Szent Antal alakja, akinek tisztelete az egész Kárpát-medencében jelen van. Úgy érzem, idén illik az ő tiszteletéről szólni a kutatásra általam választott, szülőföldemként adott területen, azaz arról, hogy kik s hol tisztelik ezt a kedvelt, kedves szentet a Duna menti Nyugat-Bácskában. A török kor végén az Alföld déli részére Boszniából érkező, jobbára gradovári ferences barátok a Bácska több városában is megtelepedtek, így Bácsban, Zomborban, Baján, majd Szabadkán is (de ott más rendtartományból), illetve a közeli baranyai Mohácson. Lelkipásztori tevékenységet a felszabaduló s ismét római katolikus vallású lakosokat befogadó településeken is nekik kellett vállalniuk. Legelőször is a velük vagy közvetlenül az ő érkezésükkor ide települő délszláv katolikusok, a sokácok és bunyevácok körében tudtak tevékenykedni, s talán ezért is terjedt el elsősorban náluk a Ferenc-rendi testvérek által igen kultivált szentnek, Páduai Szent Antalnak a tisztelete. Az említett vidéken korábban Remete Szent Antal volt az ismertebb szent, bár az ő szentélyeiről nem sokat tudunk. Egyedül a 16. század első felében, vagyis a török kor közepe táján épülhetett Bács várának közelében a ma is álló s a kései gótika jegyeit magán viselő kisebb szentély. A kápolna a Bácstól délre fekvő erdőben mintegy 6 km-re található ma is. A bácsi erődítmény környezetébe 1687-88-ban érkeztek a ferencesek, de ez a kápolna, a hagyomány szerint, jóval korábbi. Remete Szent Antal „beteg embernek, beteg jószágnak hajdanában nagy tiszteletben álló patrónusa" - írja Bálint Sándor, majd így folytatja: „A szent apát az antoniták kórházai révén is a középkorban a betegek egyik patrónusa volt", oltalmazott a járványok, a bőrbetegségek (Szent Antal tüze), valamint a kígyómarás ellen.

1 Magyarországon már a 13. század végén van kórháza az antonita rendnek. Az Alföld déli részén elterjedt kultuszáról Bálint Sándor lejegyezte a következőket: „Hangsúlyoznunk kell, hogy az olykor téli Szent 1 Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium II. A Mária-ünnepek és jelesebb napok a hazai és középeurópaihagyományvilágból. Mandala Kiadó, Szeged, 1998. 154. és 163. 35