Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

EGYHÁZTÖRTÉNET, TÖRTÉNETI FORRÁSOK - Oláh János: A rabbi és a zsidó néprajz (Kohlbach Bertalan)

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. következő néprajzi vonatkozású tanulmánya 7 3 az IMIT Évkönyvben, amelyet így kezd: „S föléledt az Évkönyv! S folytatom a munkát, amelyet Bacher 7 4 és Bánóczi 75 égisze alatt 7 6 végeztem; leszállok a zsidó néprajz mélységeibe és felhozom onnét ama sok gyöngyöt és füzér alakjában kínálom hittestvéreimnek elsősorban, hadd ismer­jék meg vallásunk formáit, szertartásait és ne álljanak tanácstalanul, sajnos, gyak­ran figymálva, mosolyogva, ha keresztény felebarátjuk tudakolja szimbólumaink és szertartásaink értelmét. Ha olykor közre is játszik a babona, - hiszen nem a próféták szintjén áll a zsidó népélet, nem a 19. és 20. század alkotása - a zsidó életnek takar­gatni valója nincsen; fejlődésen ment keresztül és a legkülönbözőbb népekkel érint­kezvén őskorától kezdve, primitív képzetekkel jártak primitív formák is." 7 7 Tanulmányának első részében 7 8 a zsinagógával foglalkozik, történelmét, elő­írásait, szokásait ismerteti. Alakjáról ekként ír: „A zsinagóga alakját sokáig a milieu írta elő: a zsidót befogadó társadalom szűkkeblüsége és zsidógyülölete, a hitközség anyagi helyzete és végre a beépítendő telek alakja és fekvése." 7 9 A zsinagógák tájolásáról a következőket jegyzi meg: „A Talmud 8 0 Dániel köny­vére hivatkozik, amely szerint az emeleti lakás ablakai Jeruzsálem felé nyiltak (Dán. 6., 11.). Magam ennél régibb utalást találok Salamon király avatóbeszédé­ben: «»Ha háborúba indul néped ... és imádkozik az Úrhoz ama város irányá­ban ... és ama ház felé fordulva, amelyet neved dicsőségére építettem, hallgasd meg az égben imájukat...« (Királyok I. k. 8,44-45.)" 8' Tanulmánya második részében 8 2 a zsinagógai szertartásokat ismerteti. Itt em­líti meg a napjainkra már kiveszett szokást: a zsinagóga ajtajának háromszori megkoppantását annak kulcsával, amelynek párhuzamait látja a démonok és a meghaltak lelkeinek kiűzésében, amit a görögök és a rómaiak is gyakoroltak. 8 3 73 IMIT Évkönyv 1930. Izraelita Magyar Irodalmi Társulat, Budapest, 1930. 175-193. Folklore a zsinagógában. 74 Bacher Vilmos (1850/Liptószentmiklós - 1913/Budapest) világhírű orientalista, az Országos Rabbiképző Intézet tanára, majd igazgatója. 75 Bánóczy József (1849/Szentgál - 1926/Budapest) irodalomtörténész, filozófus, nyelvész. A Bu­dapesti Magyar Királyi Tudományegyetem és az Országos Rabbiképző Intézet tanára. 76 Az IMIT Évkönyvek korábbi szerkesztői. Bacher Vilmos az első négy szerkesztésében vett részt (1895-98), míg Bánóczi József 1897-1918 között volt az évkönyvek szerkesztője. 1919-1929 között nem jelent meg. 77 IMIT Évkönyv 1930. 175. 78 Uo. 175-184. -1. A zsidó templom. 79 Uo. 177. 80 A Talmud héber szó jelentése: tanulás, tanítás. Leegyszerűsítve kb. az ún. „Ószövetségből" ki­következtetett törvényi előírást ismertető és továbbfejlesztő tanítást foglalja magában. 81 Uo. 178. 82 Uo. 184-193. - II. Zsinagógai szertartások. 83 Uo. 184. 353

Next

/
Oldalképek
Tartalom