Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

EGYHÁZTÖRTÉNET, TÖRTÉNETI FORRÁSOK - Oláh János: A rabbi és a zsidó néprajz (Kohlbach Bertalan)

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. A kürt szava című 1915-ben publikált monográfiájában

6

1 ismerteti A sáfár*

2 alakját

6

3 és A sáfár rendeltetését a Biblia népénél.

6* Itt írja: „Békében gyülekezésre hívja a közönséget; törvények, rendeletek, intézkedések kihirdetését a kürtszó előzte meg; miként ma is számos vidéki városkában a dobszó. Máskor meg az a rendeltetése, ami a kereszténységben a harangszóé: az ünnepeket bevezeti, az ünnepi körmenetet, processziót ünnepélyes zúgásával kíséri. Végre a vészharang szerepét is játssza a sófar."

6

5 Majd kimerítően ismerteti a Bibliában előforduló locusokat, amelyek a sófárt megemlítik. Az égő tüskebokor című, 1917-ben megjelent tanulmányában

6

6 Kohlbach visszatér egy korábbi írására, amely a tűz szerepét írta le a zsidóságnál.

6

7 Ezen írásában több korabeli szerzőt, és bibliai helyeket idézve bizonyítja, hogy a zsidóság - több néphez hasonlóan - úgy vélte: „a tövisbokor gallyaiban tűz lappang, amely onnét olykor kicsap anélkül, hogy a bokor maga megégne."

6

8 A Mózes által látott „»symbolikus« tünemény leírója a keményfájú, száraz, tüskés bokrot a tűz fészkének tartotta. Agaiban, gallyaiban - ókori felfogás szerint - ott volt a tűz, a szikra. Az őskori ember primitív ismeretköre láttatta Mózessel a lobogó, de el nem égő tövises fát".

6

9 Majd tanulmányának végén megjegyzi: „Nem szegényebb a zsidóság őskultúrája, mint a többi kultúrnépé; megtaláljuk benne az ősművelődés legkülönbözőbb megnyilvánulásainak és formáinak nyomait, csak el kell merülnünk a Bibliába."

7

0 A zsidó ház folkloreja című, 1924-ben napvilágot látott írásában

7

1 a zsidó családi eseményeket ismerteti nagy vonalakban, ahogyan írja cikkének végén: „Elvezettem Önöket tisztelt olvasóim, a zsidó otthonba, vázlatosan feltártam Önök előtt egyes formák, szertartások eredetét, hogy ne idegenül álljanak velük szemben, ha hallanak róluk, ha részt vesznek bennük, hanem lássák a zsidó otthonban ma is, ezentúl is a zsidó psyche, a zsidó vallási és érzelmi életnek szent hajlékát."

7

2 1930-ban jelent meg 61 IMIT Évkönyv 1915. Izraelita Magyar Irodalmi Társulat, Budapest, 1915. 121-145. A kürt szava. Adatok a zsidó néprajzhoz. 62 Egy kos- vagy tehénszarvból készített „hangszerszám", tülök. 63 IMIT Évkönyv 1915.124-126. 64 Uo. 126-130. 65 Uo. 126. 66 IMIT Évkönyv 1917. Szerk. Bánóczi József. Izraelita Magyar Irodalmi Társulat, Budapest, 1917. 188-194. Az égő tüskebokor. Adat a Biblia néprajzához. 67 IMITÉvkönyv 1912. 191-256. 68 IMITÉvkönyv 1917. 190. 69 Uo. 193. 70 Uo. 194. 71 Mult és Jövő, 1924. Szerkeszti és kiadja Dr. Patai József. Budapest, 1924. 264-265. A zsidó ház folkloreja. Családi ünnepek. 72 Mult és Jövő 1924. 265. 352