Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

EGYHÁZTÖRTÉNET, TÖRTÉNETI FORRÁSOK - Jakab Réka: „Kóser-e a rabbi?" Egy rabbiválasztás margójára

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. te ki. A zsinagógai székeknek ára volt, tehát a közösségen belüli rang az illető anyagi erejével függött össze. Azzal, hogy a földesúr a szavazati jogot egy bizonyos árú szék birtoklásához kötötte, egyértelműen a gazdagok hitközségen belüli pozícióját erősítette, így arra is nekik lett befolyásuk, hogy a hitközség élére reformer vagy ortodox rabbi kerül-e. Ilyen helyzetben teljesen érthető, hogy a hagyományhoz ragaszkodó párt a vallási befolyását látta veszélyeztetve a reformer Löw által. 1846-ban az új rabbi választására már az új földesúri rendeletben megállapított szavazati jog szerint került sor. A rabbijelöltség feltételeit a földesúr fogalmazta meg. Eszerint megkövetelték tőle, hogy tudjon jól magyarul,

7 tehetségéről országosan ismert legyen, és igazolja, hogy korábban egy legalább közepes hitközségben már szolgált. Emellett ajánlatosnak tartotta, hogy a jelölt rendelkezzen bölcsész végzettséggel is. Nem nehéz észrevenni, hogy - bár a magyarországi haladóbb közösségekben a rabbikkal szemben egyre inkább hasonló feltételeket támasztottak - a földesúr már eleve Löw Lipót rabbivá választását kívánta elérni, ezért a nyelvtudásáról és publikációiról országosan ismert és népszerű kanizsai rabbira szabta a feltételeket. 1846. június 2-án a két imaházban székkel bíró és az új zsinagógában előjegyzett összesen 206 széktulajdonost névre szólóan meghívták a hitközségi házba a rabbiválasztás lebonyolítására és az új rabbi járandóságának megállapítására.

8 A szavazati joggal rendelkezők Löwöt elsöprő szavazattöbbséggel, mindössze egy ellenszavazattal választották rabbivá.

9 A választási eredménnyel elégedetlen párt hangadói, magukat a többség képviselőinek nevezve, az uralkodóhoz folyamodtak sérelmeik orvoslásáért, amivel a hitközségen belül négy évig tartó viszályt indítottak el. Azt panaszolták, hogy a kisebbik párt a zsidó vallással ellentétes újításokat kíván bevezetni, és hogy az új választási rend bevezetése révén az ő kizárásukkal a kisebbik párt Löw Lipótot választotta rabbinak. Mivel az ortodoxok úgy gondolták, hogy a rabbiválasztás jogszerűtlen volt, kérték a vármegyét, hogy az uralkodói döntésig tiltsa meg Löw Lipót beiktatását.

1

0 Végül a helytartótanács a főispán útján meg 7 Hivatkozott az 1840: 6. tc. 7-8 paragrafusára, amely szerint azokon a helyeken is, ahol a gyülekezetekben a prédikáció nem magyar nyelven hangzik el, az országgyűlés berekesztésétől számított három év múlva az anyakönyveket magyar nyelven vezessék; illetve felekezetre való tekintet nélkül plébánosoknak, egyházi szónokoknak, káplánoknak és segédeknek olyan személyeket alkalmazzanak, akik tudnak magyarul. 8 IV. 1.1: Az 1846. évi hitközségi jegyzőkönyv kivonata, 113. pont. Egy későbbi, keltezés nélküli irat szerint a választás 1846. május 29-én zajlott az uradalmi biztos jelenlétében. 9 VeML: IV. 1.1: Kivonat a hitközség jegyzőkönyvéből: 90. lap 113. szám. 10 VeML: IV. 1. t: A földesúr 1846. július 29-i jelentése. 337