Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)
EGYHÁZTÖRTÉNET, TÖRTÉNETI FORRÁSOK - Jakab Réka: „Kóser-e a rabbi?" Egy rabbiválasztás margójára
NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. ző szavazati jog alapján megválasztott új rabbi személye, illetve az általa képviselt eszmék. Pápán a földesúri oltalomlevél kiadása és a ma is álló zsinagóga 1846-os felszentelése közt eltelt csaknem 100 év alatt két kisebb zsinagóga is épült földesúri engedéllyel, amelyek közül az egyik az 1840-es évek elejére már használhatatlanná vált, a másik pedig a 3 -4000 főt kitevő közösséget 4 már nem tudta befogadni. Ezért a hitközség elhatározta, hogy egy új, nagyobb zsinagógát épít, amelyről az elöljárók és a közösség képviselői 1841. július 14-én szerződésben egyeztek meg. A zsinagógaépítésen felbuzduló lelkes aláírók egyben vállalták az építési költségek egy részének megfizetését is. Az építkezés folyamán a hitközségen belül vita támadt az almemor 5 elhelyezéséről, emiatt a közösség két pártra szakadt. A haladó párt a rabbi által is jóváhagyott korábbi terveknek megfelelően az almemort a frigyszekrény előtt kívánta elhelyezni, míg az ortodoxok hagyományosan a zsinagóga közepén, jól körüljárható helyen. A földesúr, a letelepedési szerződésben foglalt jogainál fogva, az eredeti építési terv betartására kötelezte a hitközséget, azaz az almemor helyét a frigyszekrény előtt jelölte ki. 6 Az almemor elhelyezésével kapcsolatban megfogalmazott újítási vád a vita során még többször előbukkant, azonban az építkezés körüli anyagi vita ennél sokkal komolyabb ellentéteket szült. Ezekben jól érzékelhető, ahogyan a megoldhatatlannak látszó anyagi helyzetben a felelősséget maguktól elhárítok a vallásgyakorlatot érintő vádakkal igyekeztek megtartani a hitközség vallási életére gyakorolt befolyásukat. Az történt ugyanis, hogy az eltervezett zsinagóga felépítésejóval meghaladta a közösség anyagi erejét, és az építkezés során nagy összegű adósságok keletkeztek. Az építkezés költségeinek egy részét az új zsinagógai székek használatának pénzbeli megváltásából kívánták fedezni. A hitközség újítás párti elöljárói kérésére a földesúr úgy szabályozta a választói jogot, hogy a bírák, a rabbi és más hitközségi szolgák megválasztásakor csak azok rendelkezzenek szavazati joggal, akik 500 forint értékű zsinagógai széket vásárolnak. A zsinagógai ülésrend a keresztény, főleg protestáns templomokban fennálló szokáshoz hasonlóan a székbirtokosok közösségen belüli presztízsét fejez4 A zsinagógaépítés ügyében keletkezett iratokban több helyen is 4000 fös közösséget emlegetnek, azonban az 1848-ban készült név szerinti összeírás 2961 főt tartalmaz. Lásd Jakab: i. m. (2006). 5 Héberül: bomó/bimá: centrálisán elhelyezett, körülkerített és néhol kupolával fedett emelvény a zsinagógában, amely eredetileg kizárólag a Tóra felolvasására szolgált. Rendeltetése a liturgia fejlődése során kibővült. Centrális elhelyezése askenáz tradíció, a szefárdok a keleti oldalon helyezték el, szorosan a fal előtt. A haladó hitközségek az ősi szokástól eltérően a frigyszekrény tövében helyezték el (Magyar Zsidó Lexikon). 6 VeML: IV. 1.1: 1844. július 22. 336