Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

EGYHÁZTÖRTÉNET, TÖRTÉNETI FORRÁSOK - Márkusné Vörös Hajnalka: Kényszerű migráció a Bakonyban és a Balaton-felvidéken. A lakóhelyüket elhagyni kényszerülő protestáns magyarok életlehetőségei a 18. században

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. Evangélikus közösségek a megye észak-észak-keleti részén maradtak meg nagyobb tömbökben: a Somló környékén körülvéve a katolikus falvakat, Pápa környékén és elszórva a Balaton-felvidék nemesi falvaiban. A megye többi településén a lakosság a kálvini irányzathoz csatlakozott.

1

5 (4. kép) Az uradalmak megszervezése és belső mozgások az 1730-as évekig Témánk szempontjából a másik fontos kérdés, hogy az újjászerveződő uradalmak hogyan viszonyultak a területükön élő őslakossághoz. Veszprém területén a 16-17. században új főnemesi családok tűntek fel, így az Esterházy, Zichy család. Ekkor szerez birtokot a megye életében fontos szerepet játszó Hunkár és Fiáth família. Mellettük a Nádasdy, Somogyi, Erdődy családoknak, a Veszprémi Püspökségnek és Káptalannak, a Vallásalapnak, a győri és fehérvári püspöknek, a szerzetesrendek közül a cisztercitáknak és bencéseknek voltak kiterjedt birtokaik. A helytörténetírásban, de a köztörténeti összefoglalásokban is gyakran olvashatunk olyan megállapításokat, miszerint az újjászerveződő uradalmak nem támaszkodtak a helyben jelentősen megfogyatkozott lakosságra, ezért indult meg a nagyarányú betelepítés. Pedig az uradalmak többsége már a 17. században elkezdte birtokszervezete kiépítését az itt élő magyar népesség munkájára alapozva. A legnagyobb földbirtokkal rendelkező família az Esterházy család volt területünkön. Az Esterházy család két ágának négy uradalmában (a cseszneki, pápai, ugodi és devecseri) a 18. század közepén az úrbéres népesség egynegyede élt. A cseszneki uradalomhoz tartozott a Bakony erdőterületének nagy része és a török hódoltságot átvészelt települések jelentős része.'

6 A cseszneki várhoz tartozó birtokokon öt lakott település vészelte át a hódoltság időszakát: Szentlászló, Csetény, Sikátor, Réde és Szombathely. A falvak lakossága korán csatlakozott a protestáns hitelvekhez. Csetényben, Rédén, Cseszneken 1629-től név szerint is15 Márkusné Vörös Hajnalka: Protestáns prédikátorok és tanítók életkörülményei és gazdasági viszonyai az 1670-es években Pápa és Veszprém környékén. (A magyarországi protestáns prédikátorok ellen 1674-ben indított per Veszprém megyei tanúkihallgatási jegyzőkönyveinek tanulságai.) In S. Lackovits Emőke és Mészáros Veronika (szerk.): Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. Veszprém, 2004. 69-83. 16 Jakab Réka - Márkusné Vörös Hajnalka: Az Esterházy-család cseszneki ágának iratai a Szlovák Nemzeti Levéltárban. Levéltári Szemle, 58. évf. (2008) 1. sz. 18-26. 303