Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)
EGYHÁZTÖRTÉNET, TÖRTÉNETI FORRÁSOK - Márkusné Vörös Hajnalka: Kényszerű migráció a Bakonyban és a Balaton-felvidéken. A lakóhelyüket elhagyni kényszerülő protestáns magyarok életlehetőségei a 18. században
NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. merjük az ott szolgáló prédikátorokat, Szentkirály és Szentlászló Csesznekkel közösen tartott lelkészt, majd 1712-ben önállósult. Sikátorban a reformátusoknak volt szabad vallásgyakorlatuk, majd a többségben lévő luteránusok fogadtak prédikátort. Az egyházlátogatások szerint vallásukat 1749-ig háborítatlanul gyakorolhatták, sőt hugenotta menekülteket is befogadtak. 1 7 A birtokos család tagjai Esterházy (bakonyi) Ferenc (1670-1746) győri várkapitány kivételével (aki a cseszneki várban rendezte be otthonát) Pozsonyban éltek, és tiszttartók irányították a gazdaság életét. Annak ellenére, hogy birtokaikra az elsők között (1714-től) telepítettek katolikus, német ajkú jobbágyokat (Bakonyoszlopra és Gyirótra Moson megyéből és Alsó-Ausztriából érkeztek telepesek), valláspolitikájuk a 18. század közepéig „toleránsnak" mondható és a térítés szelídebb eszközeivel éltek: templomokat és oltárokat alapítottak, kegyhelyeket támogattak (többek között Csatkán), s jelentős misealapítványokat tettek - igen gyakran református többségű területen. Cseszneken és Bakonyszentlászlón a ferencesek támogatásával és jelenlétével próbálták a híveket megnyerni a katolikus hitnek. A birtokukra betelepített németekkel való együttélést közigazgatásilag elkülönülő német és magyar falvak létrehozásával sikerült normalizálni, de úgy, hogy a magyar rész lakossága kétszerese volt a német településrészeknek (Szentkirály, Szentlászló, Szombathely) (5. kép). Az Esterházy család pápai ágának három uradalmát Pápáról irányították, az uradalmak helyi központjai (Pápa, Devecser, Ugod) egy-egy vár és a hozzá tartozó települések működőképes rendszert biztosítottak. 1 8 A pápai Esterházy család nem tartozott a toleráns földesurak közé. Esterházy Pál, majd Ferenc főkapitány-földesurak kitartó és erőszakos ellenreformációs lépései ismertek, köztudott a református főiskola harmincegy éves adászteveli száműzetése a 18. század közepén, de mindvégig megmaradt a szerves kapcsolat a közeli anyaegyházzal, és ma már egyértelmű, hogy a lakosság tömeges áttérése a pálos és ferences missziós tevékenységnek köszönhető. A pápai Esterházy család valamennyi uradalmában történt német telepítés (Bakonyszűcs, Koppány, Fenyőfő, Béb, Ganna, Pula, Kolontár, Hidegkút), de a református magyarok nagyszámú, kényszerű kiszorítása nem következett be (6. kép). A Zichy család két uradalmának központja is két végvár volt: Palota és Vázsonykő. 1 9 A 17. század végén, a 18. század elején a család birtoklása Veszprém megyében 17 lakott és pusztatelepülésre terjedt ki. 17 Dunántúli egyházleirások a XVIII. századbál. A Dunántúli Református Egyházkerület 1774-ben. Pápa, 2002. 285-288.; 304-306. 18 László Péter: Pápa és az Esterházy-esalád. Pápai Múzeumi Értesítő 11. Pápa 2006. 15-18. 19 Zichy István: Adalékok egy XVII. századi katolikus főúri családtörténetéhez. Regnum. 1942/43. évf. 734-764. 304
