Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)
EGYHÁZTÖRTÉNET, TÖRTÉNETI FORRÁSOK - Márkusné Vörös Hajnalka: Kényszerű migráció a Bakonyban és a Balaton-felvidéken. A lakóhelyüket elhagyni kényszerülő protestáns magyarok életlehetőségei a 18. században
NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. Adorjánháza, Nemesszalók; Pápa környékén: Nagyacsád, Nemesgörzsöny, Takácsi, Tapolcafő, Adásztevel, Homokbödöge. Térségünkben volt két speciális nemesi csoport, amelyek nemesi szabadságjogokkal csak az adott helység határain belül élhettek. Az egyik a praedialista (egyházi) nemesek csoportja volt: a Somló környékén - Nagyjenön (Somlójenő), Vecsén (Somlóvecse) - a győri püspök egyházi nemesei éltek, méghozzá a vármegyétől teljesen függetlenül a püspök irányítása alatt álló külön önkormányzati szervezetben (önálló vármegyében), amelyet Vecse-széknek neveztek. A másik helyi nemesi közösség a szentgáli királyi vadászok közössége volt, amely a 18. században még részt vett királyi vadászatokon, a 19. században azonban kötelezettségének már úgy tett eleget, hogy évente meghatározott mennyiségű vadat szállított a bécsi királyi udvarba. Felekezeti összetétel alakulása a török hódoltság után Ha szemügyre vesszük a terület felekezeti megoszlását, érdekes sajátosságokat tapasztalunk. A megmaradt népesség nagy többségében protestáns hitre tért. A templomok protestáns kézen voltak, vagy elpusztultak. Még a templomok védőszentjei is feledésbe merültek. A veszprémi egyházmegye területén a 17. század közepére közel 500-ról 5-re zsugorodott a plébániák száma. Csupán a Somló környéke maradt az egész hódoltság alatt katolikus." Köszönhető az egyházi nemesek önálló szervezetének és leginkább a licenciátusok folyamatos működésének.' 2 Tanulságosak azok a jegyzőkönyvek is, amelyek a 18. század első felére és közepére vonatkoznak. 1 3 A pápai esperesi kerület 1748. évi összeírásában a plébániák felében protestáns lelkészek működtek, de a katolikus többségű falvakban már van lelkész és tanító. Elő búcsújáró szokásokról számolt be a vizitációs jegyzőkönyv, s megjelentek a felszentelt út menti keresztek. Veszprém környéke még 1752-ben is annyira protestáns és főképp református volt, hogy alig van 1-2 tiszta katolikus plébánia és község, mint például Városlőd. Az alig 30 falut számláló tapolcai járásban 18 protestáns lelkész és 20 protestáns iskolamester működött. 1 4 (3. kép.) 11 Márkusné Vörös Hajnalka: Somlóvásárhely. Száz magyar falu könyvesháza, Kht. Budapest, 2002. 12 Dénesi Tamás: Alsópapság, paszloráció és egyházi irányítás a 18. századi veszprémi egyházmegyében. Doktori disszertáció (ELTE BTK). 2006. 13 Pfeiffer János: A veszprémi egyházmegye legrégibb egyházlátogatásai (1554-1740). Veszprém, 1947. /A Veszprémi Egyházmegye múltjából, 10./ 14 Rajczi Pál: A pápai esperesi kerület összeírása 1748-ban. = VMMK 15. (1980) Veszprém, 1980. 125-145.; Pehm József: Padányi Bíró Márton veszprémi püspök élete és kora Zalaegerszeg, 1934. 125-145. /A Veszprémi Egyházmegye múltjából, 2./ 302