Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

EGYHÁZTÖRTÉNET, TÖRTÉNETI FORRÁSOK - Márkusné Vörös Hajnalka: Kényszerű migráció a Bakonyban és a Balaton-felvidéken. A lakóhelyüket elhagyni kényszerülő protestáns magyarok életlehetőségei a 18. században

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. Az 1698-ban Polányból távozó családok egyértelműen nem vallási üldözés miatt távoztak lakóhelyükről, hanem a contraktusban szereplő robotterhek elől, élve persze a szerződés szabadmenetelt megengedő lehetőségével (2. kép). A tanúkihallgatás olyan további részletekre vet fényt, hogy a távozók közül többen, mint Adorján Mihály és Gyenes Gergely pénzen megváltották magukat.

8 Külön érdekes probléma, hogy az örökös jobbágyság szorításából kibújt sokszínű csoportok szabadsága meddig terjedt? Polány esetében a földesúr évtizedekig tehetetlenül próbálta visszaszerezni elszéledt jobbágyait. Egy 1715-ben lefolytatott tanúkihallgatás másik érdekes részlete az egyik távozó és örökös nélkül meghalt jobbágy hagyatékát firtatja. A tanúk vallomásából kiderült, hogy a polányi Kovács Tamásnak 16 ökre, 8 tehene, 300 juha, 200 sertése, 6 lova volt, amelyeket halála után felesége testvére, Du Pál örökölt.

9 Az országos összeírások csak a müveit telki állományra (szántó, rét, legelő, erdő, szőlő) kérdeztek rá. Az állatállományra - amely tudjuk, hogy a török hódoltság alatt lábon elhajtható és menthető biztos jövedelemnek számított - nem tartalmaz adatokat. A szélesebb körű adatfelmérés sokkal színesebb és árnyaltabb képet mutatna a korabeli itt élő lakosság vagyoni helyzetéről. De térjünk vissza a török hódoltságot átvészelt lakosság összetételére. Az országos összeírásokban nem szereplő kiváltságos társadalmi rétegek közül területünkön a nemesség száma volt jóval magasabb az országos átlagnál.

1

0 Ezek többsége kisbirtokos nemes volt, akik sajátos középkori eredetű településszerkezetben, a várak és természetes védelmi vonalak körül tömbszerüen elhelyezkedő nemesi községekben, ún. kuriális falvakban éltek. Feltűnő jelenség, hogy a Balaton vonalától északra több kisebb tömbben helyezkedtek el, így az adóöszszeírások adatsoraiból településcsoportok maradtak ki. A Balaton tágabb környékén kuriális települések voltak a Mezőföldön: Mezőszilas (Szilasbalhás), Mezőszentgyörgy, Kajár, Csajág, Küngös, Berhida; a Balaton északi vidékén: Alsóörs, Kövesd, Balatonfüred, Szentkirályszabadja, Nemesvámos, Tótvázsony, Nemespécsely, Mencshely, Nemesleányfalu, Öcs, Kapolcs, Vigánd, Henye, Monoszló, Kővágóörs, Köveskál, Zánka, Nemesgulács, Nemestördemic; a Marcal mentén: Kamond, Nagy- és Kispirit, Csögle, Egeralja, 8 Veszprém Megyei Levéltár, Cisztercita Rend Zirci Apátságának Történeti Levéltára (Archívum Velus) (VeML XII. 2.a.) C 67, C 586. Adóiján Mihály és testvére néhai nemes Thuri Benedektől vették meg szabadságukat 244 talléron és egy 12 talléros paripán 1675-ben. Gyenes Gergely 100 Forintot ajánlott szabadságáért 1714-ben. 9 Veszprém Megyei Levéltár, Cisztercita Rend Zirci Apátságának Történeti Levéltára (Archívum Vetus) (VeML XII. 2.a.) C 114. 10 Hudi József: Nemesi, curialista települések Veszprém megyében. Veszprém, 1990. 301