Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)
EGYHÁZTÖRTÉNET, TÖRTÉNETI FORRÁSOK - Coroi Artúr †: A karatnai református anyaegyházközség megalakulása, 1744
NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. Ekklésia. Nota Ben e Ezen Deliberátum az Ekklésia Protocolumában is be vagyon iktatva és ezekre igen szükséges a jo gondviselés, 6 9 A karatnai eklézsia énekeskönyvét és textíliáit (valószínűleg iratait és klenódiumait is) 1744 előtt a feltorjai eklézsia ládájában őrizték. A karatnai eklézsia először 1756-ban említett ládája azonos lehet az 1826. II. 25-én, 1850. II. 27-én, 1854. II. 22-én és 1898. XI. 12-én említettel. 7 0 (A céhládák ugyanazt a szerepet töltötték be, és ugyanúgy is használták azokat, mint az eklézsia, a vallásos és más társulatok ládáit.) A karatnai egyházközség alapításának körülményei elég egyértelműen kizárták annak a lehetőségét, hogy a két egyházközség között kezdettől fogva éles földrajzi körzethatárt vonjanak meg; erre a 19. század elején kerülhetett sor. A karatnai eklézsia az 1744-ben lőtt elszakadás alkalmatoságával tett megkiilömböztetés figyelembevételét kérte a Tractualis Curatorátustól. Letzfalvi Gyárfás Ferentz Inspector Curator, és Nfemes] Orbai Széknek Vjicej K] irály] Bírája és Szőts Dániel Kézdi Tractjuális] Curator 1802. VI. 2-án kelt válaszlevelében a Vfenerabilis] Comjmjunitas eleibe utalta a kérést. 7 1 Az új egyházközséget magát azonban területileg felosztották aszerint, hogy Alsókaratna melyik részének lakói kepézzenek a karatnai papnak, illetve a kántornak. Valószínűleg ennek a felosztásnak az alapján döntötték el 1924.1. 27-én, hogy az egykori Karatnavolál reformátusai Albert Józsefnéig az alsókartnai egyházközséghez tartoznak. 7 2 Hiteles adatokból arra következtethetünk, hogy nem kizárólag a lakóhelyük szerint tartoztak az egyes családok vagy személyek a feltorjai, illetve az alsókaratnai egyházközséghez. A karatnai Bárdi család minden, a karatnai Könczei család számos tagja tartozott a feltorjai egyházközséghez, amelyben megyebírói és más világi egyházközségi tisztségeket is betöltöttek. 7 3 69 Feltorjai JK. 1801-1873. 48. (Nota bene = jól megjegyzendő.) A Kézdi traktus parciális egyházi gyűléséről vagy a kézdiszéki parciális törvényszékről és a Rikán belöli Communitás gyűléséről lehet szó. 70 Ezen Protocollum Készíttetett a Karatnai Reformata Szent Eklézsia Számára az 1847 i k Évben Illyés Josef Ur Megye Bírósága alatt. (A továbbiakban: Karatnai Protocollum. I.) 10-11.42-43; A Karatnai Ev. Ref. Egyházközség irattárában. A Karatnai Ref[ormátus] Egyház Jegyző könyve használatba vétetett az 1876 i k év Januárius 30 á". (A továbbiakban: Karatnai Protocollum. II.) Számozatlan lapok. A Karatnai Ev. Ref. Egyházközség irattárában. 71 A válaszlevél eredetije megvan a Karatnai Ev. Ref. Eklézsia irattárában. 72 Karatnai Protocollum. II. Számozatlan lapok. Karatna és a két Volál 1889-ben Karatnavolál néven egyesült és attól kezdve a karatnai református egyházközséget is karatnavolálinak nevezték, bár 1917-ben Karatnavolált az Al- és Feltorjából létrejött Torjához csatolták és mint önálló község megszűnt létezni. 73 Feltoijai JK. 1801-1873. 2. (1750), 4. (1788), 3-4. (1789), 6., 8., 10-13. (1792 és a 18. század vége), 23. (1794), 5., 10. (1800), 19., 26-27. (1785-1800), 12., 18. (1801), 28-30. (1802), 3537. (1804-1805), 14., 40. (1806), 43^14., 46. (1818), 46-47., 84. (1821), 51. (1832), 56., 60-62. (1834-1837), 63-64. (1838), 66. (1845, 1851), 67. (1852-1853), 68. (1855), 71. (1855-1856), 279
