Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

EGYHÁZTÖRTÉNET, TÖRTÉNETI FORRÁSOK - Coroi Artúr †: A karatnai református anyaegyházközség megalakulása, 1744

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. A karatnai gyülekezet teljes kiválását a feltorjai anyaegyházközségből - a vi­szonylag csekély távolság ellenére - nyilván elősegítette a feltorjai templomnak a karatnaiak számára való időnkénti nehéz megközelíthetősége is. A közlekedé­si utak a Torja vizén által esős időben csaknem mindig járhatatlan állapotban vannak, s árvizek alkalmával a Feltorjávali közlekedés 10-15 napig is megszű­nik - igazolja hatóságilag Könczei Albert körjegyző és Könczei Gáspár hütös karatnai falusbíró - egyszersmind mindketten a karatnai egyházközség világi tisztségviselői - 1886-ban. 7 4 A karatnai eklézsia elszakadását a feltorjaitól a feltorjai templom harangjai is jelzik. A feltorjai anyaegyházközség 1726-ban feltorjai, karatnai és felvoláli eklézsiának nevezte magát, 7 5 a feltorjai templom kisebbik harangjának felira­ta pedig ANfNJO 1731 CURAVIT FIERI REFORfMATA] FEL TORJENSIS ECCLfESIJA. HENRICUS LAMP CORONENSISJ 6 Az eklézsia 1798-ban is feltorjainak neveztetik, 7 7 az 1750-ben öntött harang felirata azonban jelzi a sza­kadást: Anno 1750. Curavit in Laudem Dei Eccljesija Refformata] Fel Torja. Ff első/ Karathna, Cum Fjelső] Volal, 7 8 A karatnai eklézsia önállósulásának történetét kutatva meg kellett vizsgál­nunk az akkori feltorjai és karatnai prédikátorok szerepét is. Az első karatnai prédikátornak még a nevét se tudjuk, de valószínűleg 1744-ben vagy 1745-ben már elfoglalta állását. Az 1730-as és 1740-es évek feltorjai prédikátorairól szá­mos adattal rendelkezünk, és ezek alapján valószínűsíthetjük, hogy egyikük­másikuk - akarva vagy akaratlanul - fontos szerepet játszott a karatnai eklézsia elszakadásához vezető eseményekben. Kézdivásárhelyi Szabó Antal a Nagyenyedi Református Kollégium növen­dékeként elnyerte a contrascribai tisztséget, onnan hozatott be feltorjai káp­lánságra 1785-ben, 1787-től 1833. III. 5-éig pedig már egyedül gondozta a feltorjai eklézsiát. Feltorjai Pető Máriával 1786-ban házasodott össze, felesége 1831-ben hunyt el. 1792-től a kézdi tractus censora volt. 1818. IV. 14-én a csá­szárlátogatás költségéből rávetett 30 krajcár helyett 45-öt fizetett: Feltorjáról és Karatnáról vele együtt tizenöten fizettek összesen 5 forint 45 krajcárt. Síremlé­74. (1858); 77. (1862), 78-79. (1869); Az Erdélyi Ev. Ref. Anyaszentegyház Közzsinatának Jegyzőkönyve. (A továbbiakban: Közgyűlési Jegyzőkönyv.) Kolozsvárit, 1870. 4.; Közgyűlé­si Jegyzőkönyv. Kolozsvárit, 1871. 12.; Közgyűlési Jegyzőkönyv. Kolozsvárit, 1879. Függelék. 26.; Kézdi Vizitációk. III. Fol. 32., 96., 183. (1759, 1762, 1767); és IV. Fol. 68. (1797). 74 A Református Főkonzisztórium Gyűjtőlevéltára Kolozsvárott. 682/1886. 75 Feltorjai JK. 1801-1873. 5. 76 Lásd még: Feltorjai JK. 1801-1873. 1. 77 Feltorjai JK. 1801-1873.4. 78 Lásd még: Feltorjai JK. 1801-1873. 1. 280

Next

/
Oldalképek
Tartalom