Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

EGYHÁZTÖRTÉNET, TÖRTÉNETI FORRÁSOK - Coroi Artúr †: A karatnai református anyaegyházközség megalakulása, 1744

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. Stephanus Apor."... Erexerat haec humillimafamília (Aporiana) templum aliud supra pagum Karatna Deo Eucharistico sacrum.

8 Elac relicta vidua - Juditka Imecs - templum supra Karatna anno 1660, ut in relatoriis apud pie defunctum patruelem meum Stephanum vidi, ipso die Theophoriae sacro vi raptum, sic: dum processio perrexisset ex templo All-Torjensi more soldo ad sacrum hunc locum, praelatumque fuisset vexillum quod avia mea curaverat, et cui nomen suum acu inpictum erat, calvinistae vi obviam ruentes, „non hue feres amplius Juditham Imecs", et sic miser i catholici in Ulis temporibus turbulent is et a devotione turbati et templo privati sunt.

9 (Jellemző, hogy a karatnai templomot a II. Rákóczi György sikertelen lengyelországi hadjáratát követő zűrzavaros időszakban foglalták el a reformátusok,

1

0 röviddel azután hogy 1659-ben a háromszéki potentátok segítségével esperesük visszatérítette a cölibátushoz az utolsó nős katolikus plébánosokat is.") Az Aporok és a karatnai templom közötti jogviszonyt némileg más megvilágításba helyezi a következő okirat: Anno 1744 die 8[octa]va Julij nekünk alab subscribalando szemellyeknek parancsolván M[é]l[tósá]g[o]s Lfiber] Bfaro] Ali Torjai Apor Peter Ur Eő Nfagysájga hogy mennénk Nemes Fejér Vármegyében Karatnára és az ottan öszve gyűlt böcsülletes Achatolicus Praedicatorok előtt contradicalnank és protestálnánk Hlyen okon. l[pri]mo Az mint Eő NfagysáJ ga értette arra a végre gyűltek az meg írt hellyre, ugyan az meg írt böcsülletes Praedicatorok, hogy az Karatnai kapolnaba Praedicatort rendellyenek, holott is ember emlékezetétől fogva bé vött usus volt hogy Possessorok híre s akarattya ellen azt ne cselekedhessék az Tit[ulal]t M[é]l[tósá]g[o]s Ur Eő N[agysájga pediglen az meg írt Karatnán Fő Possessornak tartya magát. 2[secun]do Hogy az Karatnai Kapolnabol Parochialis Ecclesiát csinállyanak holott azon kápolna quondam csakprivata capellanak építtetett volt et quod május az M[é]l[tósá]g[o]s Ali Torjai Aporokfundussán, mü ezért engedelmeskedvén az Tit[ulal]t M[é]l[tósá] gfojs Urunk Eő Nfagysájga parancsolattyának, tartozó kötelességünk szerént el 8 Altorjai báró Apor Péter Munkái. Közli: Kazinczi Gábor. Pest, 1863. 15. (A továbbiakban: Apor Munkái.) A Lusus Mundi-t Apor Péter 1725 és 1736 között írta. 9 Apor Munkái. 34. Imecs Judit Apor Péter nagyanyja. 10 SzOkl. VI. 217-218., 220-221.; Miklósvárszéki Nagyajtai Cserei Mihály: Erdély históriája 1661-1711. Budapest, 1983. 55; Nagy Géza: Akik kősziklára építettek. Kolozsvár, 1937. 79.; Huszti András: O és Új Dacia. Béts, 1791. 280.; Endes Miklós: Csík-, Gyergyó-. Kászonszékek földjének és népének története 1918-ig. Budapest, 1938. 119.; Muckenhaupt Erzsébet: A csíksomlyói ferences könyvtár kincsei. Budapest-Kolozsvár, 1999. 134.; Rétyi Péter naplója. Előszóval és magyarázó jegyzetekkel közzéteszi Maria Ursupu. Bukarest, 1983. 40-41, 117.; Erdély története 2. köt. Budapest, 1988. 723-725., 789-790. 11 Veszely Károly: Erdélyi egyháztörténelmi adatok. Kolozsvárt, 1860. 314-315; MOL. P 612. Szádeczky-Kardoss Ivt. Apor cs. Humillima família Aporiana. 263