Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)
EGYHÁZTÖRTÉNET, TÖRTÉNETI FORRÁSOK - Muntagné Tabajdi Zsuzsanna: Konfesszionalizáció a 18. század második felében: felekezeti konfliktusok Bánkon és környékén
NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. Fábry Mihály 1749 óta viselte a jegyzői és a tanítói tisztséget Felsőpetényben, a fiatalon hivatalba lépő férfi müveit volt és magyarul is jól tudott. 2 7 A váci konzisztórium ismertetése alapján a tanító 1753-ban minden nap posztillát olvasott fel a templomban, prédikált és imádkozott. 2 8 A decemberi kihallgatásból megtudjuk, hogy elődei is hasonló módon végezték el ezeket a feladatokat. 2 9 A napi ájtatosság cselekedetei mellett fény derült arra is, hogy Fábry a haldoklók lelkét is gondozta, a halottakat eltemette. 3 0 A tanúk vallomása szerint más feladatot nem szokott köztük elvégezni, amit alátámaszt az is, hogy a tanítóval kapcsolatban a felsőpetényiek a későbbi kérvényeikben is csak ezek engedélyezését kérték. 3 1 A vizsgálat lefolytatása után 1754 áprilisában megtiltották a tanítónak, hogy elvégezze a fenti szolgálatokat, és elrendelték a faluból való elmozdítását. 3 2 Ha Fábry Mihály meg is szakította egy időre a napi istentiszteletek tartását, biztosan nem hagyott fel velük véglegesen, ugyanis 1760-61-ben újra ugyanezeket a pontokat kifogásolta a váci konzisztórium, kibővítve a napi istentisztelteken való énekléssel. Az újabb vizsgálatot és az 1762. márciusi kihallgatást követően ismét Fábry eltávolításáról döntöttek. Nógrád vármegye, a váci konzisztórium és a Helytartótanács közti levelezésből kiderül, 3 3 hogy az ügyet a törvények érvényesítéseként fogták fel, és bár észlelték azt, hogy a faluban a protestáns vallásgyakorlat az újratelepedés óta folyamatos volt, próbáltak érvényt szerezni a törvényeknek. Ez 1763-ig sikertelen volt, az 1762. évi húsvéti szolgálatokat is a tanító végezte el a faluban. 3 4 1763-ban azonban végre tud27 FEEL Protocollum I. Idea História § 4. Fábry neve egy helyen tévesen Pálként szerepel. Lásd Okolicsányi: i. m. 61. 28 MOL C 40, Fasc. 16., No. 128. - 1753. október 1., levél a váci konzisztóriumtól. 29 A váci konzisztórium jelentése nagy valószínűséggel összefüggésben áll azzal a királyi rendelettel, amely éppen ebben az évben tiltotta meg a protestáns lelkészeknek a filiáikba való kijárást. Csohány János: Magyar protestáns egyháztörténet 17U-I849. Debrecen, 1979. 19. Talán ennek a rendeletnek volt köszönhető, hogy Vácról szorgalmazták, hogy a papok nézzenek utána a protestáns filiáknak, és bár eddig is tisztában voltak vele, hogy a tanító lelkészi feladatokat végez, most alkalom nyílt fel is lépni ellene. Ezzel párhuzamosan kezdték sérelmezni a bánki lelkész Felsőpeténybe való kijárását is. Itt jól megfigyelhető, hogy az alsópapsághoz is eljutottak az aktuális rendeletek, és a protestánsok ellen való fellépés lehetőségei. 30 MOL C 40, Fasc. 16., No. 128. - 1753. december 3., felsőpetényi kihallgatás. 31 Például 1774-ben: VPL I. 1. bf. Fasc. 12., No. 20. - [É. n.] felsőpetényiek kérelme. 32 Nógrád Megyei Levéltár (NML) IV. l.b. (Nógrád vármegye nemesi közgyűlésének iratai) 1756 B28 - 1754. április 19., helytartótanácsi határozat. Ez a határozat a későbbi években sokszor idézett hivatkozási alappá vált a felsőpetényi tanító és a bánki lelkész ügyében. 33 VPL I. l.d. APN I. (Acta Parochiarum Nőtincs I.) 1760, 1761.; MOLC 40, Fasc. 16., No. 128. 1761. szeptember 1., levél a váci püspöktől, 1761. november 12., helytartótanácsi jegyzőkönyv, november 20., helytartótanácsi levél Nógrád vármegyéhez, 1762. március 16., felsőpetényi kihallgatás. 34 MOLC40,Fasc. 16.,No. 128. - 1762. április 23., Eszterházy Károly levele a Helytartótanácsnak. 236
