Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)
EGYHÁZTÖRTÉNET, TÖRTÉNETI FORRÁSOK - Muntagné Tabajdi Zsuzsanna: Konfesszionalizáció a 18. század második felében: felekezeti konfliktusok Bánkon és környékén
NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. ták hajtani a rendeletet, Fábry Mihály eltávozott Felsőpetényből. Még ugyanebben az évben új tanító érkezett a faluba, Bodiczky Sámuel működéséről azonban keveset tudunk. 3 5 Az 1760-as években a nőtincsi plébánosok megpróbáltak lelkipásztori tevékenységet folytatni Felsőpetényben, de nem értek el eredményt. 1763 után még két alkalommal értesülünk arról, hogy Fábry Mihály ismét Felsőpetényben volt. Ebben az évtizedben a romhányi plébánosok, a nógrádi esperesi kerület vezetői is felfigyeltek és bekapcsolódtak a Felsőpetény körül zajló összetűzésekbe. 1765-ben és 1767-ben is az esperesek jelentették, hogy Fábry megjelent a faluban, és elvégezte a kifogásolt feladatokat. 3 6 A kifogások formulává rögzültek, és a következő évtizedekben is ezeket használták az evangélikus tanítók elleni fellépés során. A tiltások ellenére a tanítók lelkészi feladatokat pótló szolgálatai 1773-ig valószínűleg folyamatosak voltak, ekkor harmadszor is megintették a felsőpetényi tanítót, hogy számára törvénytelen szolgálatokat ne végezzen. 3 7 Nóvák János, az akkori tanító a hivatalában maradt, ezt követően azonban nem lépte túl a hatáskörét. Ennek bizonyítéka, hogy 1773-ban a felsőpetényi halottakat maguk a lakosok kezdték eltemetni. Miután a temetést nekik is megtiltották, 1774-ben hosszú levélben kérték, hogy a halottakat a tanító a faluban eltemethesse, prédikálhasson, imádkozhasson és előénekelhessen. 3 8 A felsoroltak valószínűleg a közösség alapvető vallási igényei lehettek, mert a lakosok nagyon gyorsan reagáltak a tanító és a temetéseket végző helybeliek eltiltására. A kérelem hatására 1775 tavaszán minden részletre kiterjedő vizsgálatot tartottak a felsőpetényiek vallásgyakorlata tárgyában. A kihallgatás megerősítette, hogy a tanítók által végzett napi „könyörgés" (a bánki lelkész filiájától való eltiltása óta) 1754-től 1772-ig folyamatos volt. 3 9 A váci konzisztórium és Fábián István romhányi es35 FEEL Protocollum I. Idea História § 4. Fábry Mihály további élete mindezidáig homályos. A környéken szolgáló más Fábryakról is van csak tudomásunk, v.o. Holl: i. m. 201. 36 VPLI. 1. bf. Fasc. 5., No. 14. - 1765. július 19., Bodonyi Sándor levele, VPL I. l.bf. Fasc. 11., No. 5. - 1767. február 8., Répásy János levele. 37 Ennek a nyomozásnak a részletei eddig nem kerültek elő, csak a vizsgálat lezárultáról és eredményéről értesülünk: VPL I. 1. bf. Fasc. 12., No. 15. - 1773. február 10., Muslay Antal jelentése a váci konzisztóriumnak. 38 VPL I. 1. bf. Fasc. 12., No. 20. - [É.n] a felsőpetényiek kérelme. 39 VPL I. 1. bf. Fasc. 4., No. 13. - 1775. május 1., felsöpetényi kihallgatás. A magyar nyelvű kihallgatásban a konfliktusok során először ismeijük meg a napi ájtatosságnak a hívek által használt nevét: könyörgés. Nem valószínű, hogy a bánki lelkészek 1754 előtt minden nap elmentek volna filiájukba könyörgéseket tartani, hiszen a saját falujukban is teljesíteni kellett ugyanezt. Véleményem szerint 1754 előtt is a tanítók látták el ezt a feladatot, és csak az 1753-as királyi rendeletnek köszönhető, hogy felfigyeltek rá és eljárást indítottak ellene. Fábry Mihály valóban felfüggeszthette a szolgálatait, ezt Gida József, nőtincsi plébános is megerősítette levelében. VPL 1. 1. bf. Fasc. 4., No., 14. - 1775. május 17., Gida József levele a váci konzisztóriumnak. 237
