Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)
EGYHÁZTÖRTÉNET, TÖRTÉNETI FORRÁSOK - Muntagné Tabajdi Zsuzsanna: Konfesszionalizáció a 18. század második felében: felekezeti konfliktusok Bánkon és környékén
NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. az ötszáz fős faluban. 1 5 A felsőpetényieknek 1784-ig nem volt lelkészük, de az evangélikus tanítók megszakítás nélkül működtek a faluban. 1 6 A régi templomot nem újították fel, hanem helyébe a Podmaniezky család segítségével az 1730-40 körül fából új templomot építettek. 1 7 A templomhasználat körül sok viszály alakult ki a 18. században. A század második felében a falu birtokosai a protestáns Osztroluczkyak és Podmaniczkyak voltak, mellettük több katolikus földesúr is birtokolt itt területet. 1 8 A két vizsgált település vallási életét érintő központi vonásokat a következőképpen foglalhatjuk össze: a felvidéki szlovák eredetű bánki evangélikus közösség a század folyamán a vallási élet három alapvető elemével rendelkezett: volt lelkészük, tanítójuk és templomuk is. A szintén Felvidékről újratelepült Felsőpetényben a lakosság etnikai és felekezeti összetétele kevertebb volt, mint Bánkon, saját lelkészük nem volt, tanító viszont az egész század során működött a faluban. A templom használatát a katolikus egyház képviselői többször is korlátozták a 18. század folyamán. A konfliktusok kiindulópontja az volt, hogy Felsőpetényt a katolikus egyházlátogatás során 1727-ben filiaként Nőtincs alá rendelték." Már ebben az évben megállapították, hogy ezt a települést a bánki lelkész is filiájaként kezelte, de a helyzet megváltoztatására csak 1730 körül kezdtek lépéseket tenni. A katolikus fél részéről támasztott kifogás az volt, hogy a bánki lelkész Felsőpetényben a katolikusokat is temette és keresztelte (1.). Schorecz Tamás, Nőtincs negyedik plébánosa a váci konzisztóriumtól segítséget kért ahhoz, hogy saját plébániájának jogait érvényesíthesse Felsőpetényben. 2 0 Ekkor még csak azzal volt problémája, hogy a bánki lelkész a katolikusok számára is kiszolgáltatta a szentségeket, azoknak, akik az ő pásztorsága alá tartoztak. A levél nem csupán a korabeli felsőpetényi katolikusokról nyújt jó képet, akiknek megfelelt az evangélikus lelkész keresztelése és temetése is, hanem a váci egyházmegyei 15 1771-ben 400 evangélikus, 84 katolikus, 49 református, összesen 533 fö élt Felsőpetényben. VPL I. 1. bn I. (Numerus Animarum) 1771. A lakosság száma 1748-ban a Keszegről menekült protestánsokkal megnőtt, akiket Eszterházy Imre, nyitrai püspök kényszerített távozásra, mert nem változtatták meg a vallásukat. FEEL Protocollum I. Idea História § 10. 16 A tanítók neveit és életükre vonatkozó értékes információkat találunk itt: FEEL Protocollum I. Idea História íj 4-9. 17 A pontos év eddig nem ismert, az évtized megállapításához az Nógrádi filiák 1754-as felmérése nyújt segítséget: Magyar Országos Levéltár (MOL) C 40 (Helytartótanácsi Levéltár, Acta Religionaria), Lad. G., Fasc. 2. - 1754., Nógrádi filiák összeírása. 18 Végh: i. m. (2006) 2-3. 19 Holl: i. m. 109. 20 VPL I. 1. bf. Fasc. 10., No. 1. É. n. Schorecz Tamás levele a váci konzisztóriumnak, 1732-38 között. 234
