Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)
EGYHÁZTÖRTÉNET, TÖRTÉNETI FORRÁSOK - Muntagné Tabajdi Zsuzsanna: Konfesszionalizáció a 18. század második felében: felekezeti konfliktusok Bánkon és környékén
NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. teleteket, mert a 16-17. századból fennmaradt templom romos állapotban volt. 6 1724-ben a bánkiak fából készült templomot építettek, illetve új haranglábat emeltek, két haranggal. 7 Ezt a fatemplomot használták 1784-ig, az új templom felépítéséig. A 18. század második felében körülbelül 500 ember lakott Bánkon, akik közül néhány katolikust kivéve mindenki evangélikus volt. 8 Az 1770-es összeírás alapján a faluban földet bíró tíz földesúr szinte teljesen katolikus volt, Hódossy József volt az egyetlen lutheránus. 9 Felsőpetény a 17. század során feltehetően nem néptelenedett el, lakói akkor reformátusok voltak. 1 0 Ameddig a szomszédos nőtincsi református egyház fennállt, a felsőpetényi reformátusokat is a nőtincsi lelkész pásztorolta. 1718-ban a Balassi család támogatásával elvették a reformátusoktól a nőtincsi templomot, 1720-ban pedig helyreállították a plébániát." Miután a templomot elvették, a református lelkész Felsőpeténybe menekült, és ott zavartalanul folytatta szolgálatát, utódja azonban nem volt. 1 2 A település földesura, az Osztroluczky család evangélikus volt, ezért a 18. század első felében evangélikus jobbágyokat telepítettek a faluba. Ezek a családok vélhetően szintén a Felvidékről érkeztek és evangélikusok voltak. 1 3 A felsőpetényiek, miután a 18. század elején lelkész nélkül maradtak, csatlakoztak a Bánkon működő evangélikus egyházhoz, és a járandóságaikat is Bánkra kezdték fizetni. A reformátusok és evangélikusok keveredése következtében az evangélikusok száma növekedett. 1 4 A század közepére már az evangélikusok voltak többségben, a református kisebbség mellett katolikusok is éltek készek és tanítók díjlevelei 1784-1804. Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 38. Salgótarján, 2002. 33-35. 6 Holl: i. m. 57.; Nagy Iván: Berkes András váczi nagyprépost és kora. Magyar Sión, 7., 1869. 161-182., 169. A templom későbbi állapotáról lásd Varga Lajos: A váci egyházmegye történeti földrajza. Vác, 1997. 43. 7 Holl: i. m. 58. 8 Holl: i. m. 204. 1772-ben 507 evangélikus, 2 katolikus, és 3 református élt Bánkon. Váci Püspöki és Káptalani Levéltár (VPL) 1. 1. bf. (Excessus Acatholicorum) Fasc. 12., No. 12.- 1772. július 9. a bánki kihallgatás is ugyanezeket az adatokat közli. 9 Borovszky Samu: Nógrád vármegye. Budapest, 1911. 16. 10 Holl i. m. 25. Egyik református lelkészüket, Csete Jánost 1674-ben, Pozsonyban elítélték. Földváry László: Adalékok a Dunamelléki Református Egyházkerület történetéhez I. Budapest, 1898. 221. 11 Chobot Ferenc: A váczi egyházmegye történeti névtára I. Vác, 1913. 146. A nőtincsi História Domus szerint az első katolikus telepeseket Berkes András, püspöki helynök hívta Nőtincsre, a Balassiakról ott nem esik szó. Nőtincsi Plébániai Levéltár (NOPL) Protocollum Históriáé Ecclesiae Nőténts ... 1720-1800. § I. 12 Felsőpetényi Evangélikus Egyházközség Levéltára (FEEL) Protocollum I. Idea História § 2. 13 Végh József: Felsőpetény, ahol Mindszentyt fogva tartották. Komárom, 2006. 2. Eredetüket megerősíti az is, hogy 1715-ben már öt magyar és öt szlovák családot írtak össze Felsőpetényben. 14 FEEL Protocollum I. Idea História § 3. Ebben a pontban érdekes leírást találunk a református lakosság nyelvváltásának folyamatáról. 233
