Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

EGYHÁZTÖRTÉNET, TÖRTÉNETI FORRÁSOK - Muntagné Tabajdi Zsuzsanna: Konfesszionalizáció a 18. század második felében: felekezeti konfliktusok Bánkon és környékén

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. megfelelő eszközöket. Sok fontos kérdésre egyelőre nincs kielégítő válasz: mi­lyen mértékű volt, milyen lépésekben, milyen eszközökkel zajlott a protestáns lakosság katolikus hitre térítése? Milyen (számunkra is megragadható) sike­reket tudott felmutatni? Mit jelentett ez a falvakban élők számára? Az eset­tanulmány elsődleges célja a felekezeti konfliktusok eseményeinek, mene­tének és elemeinek részletes, mikroszintű megismerése. Ezáltal számos más elemzési lehetőség is felmerült, amelyek közül most csupán a magyarországi konfesszionalizáció időbeli eltolódása és 18. századi eszközeinek és módsze­reinek bemutatására van alkalom, ami remélhetőleg hozzájárul a fenti kérdések átgondoltabb megválaszolásához. A 18. század második felében mindkét faluban többször megvizsgálták az evangélikus vallásgyakorlatot. Ez szorosan összefüggött a váci egyházmegye szervezeti kereteinek helyreállításával. Megszokottak voltak a vármegyei és egyházmegyei küldöttek által lefolytatott, vallási jelenségeket vizsgáló nyomo­zások, amelyek célja a katolikus pozíciók visszaszerzése és a protestáns vallás­gyakorlat visszaszorítása volt. A konfliktusokról szóló legtöbb forrás katolikus szemszögből mutatja be az eseményeket. Ennek következtében és ezzel párhu­zamosan alakult ki a protestáns szemszögből támadásként, bevádolásként ér­telmezettjelenségek csoportja. Az összetűzéseket nem időrendben mutatom be, hanem a katolikus egyház részéről támasztott kifogásokat felmerülésük sor­rendjében veszem sorra. Az evangélikus vallású lakosság mindkét településre a 17-18. század fordu­lóján telepedett be. A 17. század során elnéptelenedett Bánkra a felvidéki szlo­vák telepesek az 1680-as években kezdtek el letelepedni, 1699-ben a Balassa és Zichy családok túróci evangélikus szlovákokat telepítettek a faluba. 3 A kö­zösségnek kezdetben nem volt saját lelkésze, a falu a nyolc kilométerre, keletre fekvő Alsóbodony leányegyháza volt. Első lelkészüket 1699-ben avatták, 4 a kö­vetkező évtizedekben pedig már a bánki lelkészek látták el a környék evangé­likusai közt a pasztorációs feladatokat. A század folyamán valószínűleg végig szolgált tanító is Bánkon. 5 A gyülekezet eleinte házakban tartotta az istentisz­3 Végh József: Bánk, a tengerszem 600 éves faluja. Komárom, 2005. 2-3. A Nógrád megyei fal­vak 18. századi betelepítéséhez lásd Pálmány Béla: Nógrád vármegye újratelepítése, benépesü­lése és az agrártermelés fellendülése a török kiűzése után 1683-1728. Nógrád megyei Múzeumok Évkönyve, XIV. évf. 1988. 170-229. 4 Bánki Evangélikus Egyházközség Levéltára (BEEL), Canonica Visitatio 1899. 1. 5 A bánki tanítókhoz és jövedelmükhöz lásd Okolicsányi József: A Nógrádi Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyházmegye monográfiája. 2009. 114., 120. /METEM-Könyvek, 67./; Holl Béla: Váci püspöki egyházlátogatási jegyzőkönyvek protestáns vonatkozású bejegyzései a 18. század­ban. Budapest, 2004. 58. /METEM-Könyvek, 48./; Hausel Sándor (szerk.): Nógrád megyei lel­232

Next

/
Oldalképek
Tartalom