Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)
EGYHÁZTÖRTÉNET, TÖRTÉNETI FORRÁSOK - Horváth József: A 18. századi kisalföldi hagyatéki iratok mint a vallásos olvasmányok kutatásának forrásai
NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. pusok alapos vizsgálata alapján bebizonyította: a „Lőcse, 1726." impresszumú kiadás valójában Győrött jelent meg 1734-ben, Streibig József betűivel! 7 8 Lehet, hogy ez volt meg Fekete Imre könyvtárában? A másik izgalmas kisebb könyvjegyzék Koller Katalin hátrahagyott javainak 1797-ben felvett inventáriumában maradt ránk: ennek 14 tétele teljes egészében témánkba vágó irodalom! Található közöttük egy amszterdami kiadású magyar Biblia, egy német nyelvű Ótestamentum, egy kötet Luther Márton prédikációiból, egy német nyelvű katekizmus, Szent Dávid zsoltárjai ugyancsak németül, valamint féltucatnyi imádságos és énekes könyv, nagyobb részben német nyelven. Megjegyzendő még egyrészt az, hogy ez utóbbiak egyike Sopronban, másika Pozsonyban készült - vagyis két erős evangélikus központban; másrészt, hogy az egyik német imádságos könyv „apró gyermekeknek való" volt. A többi forrásunkból fellelhető elszórt adatokból itt csak néhány érdekesebbre szeretnék utalni! Több inventáriumban említtetik a „Jó illatú rózsás kert" című munka, amelyet Takács Ince „valószínűleg a XVIII. század első feléből származó"-nak mond; tény, hogy 1734-ben Pozsonyban a 4., bővített kiadása jelent meg. Ugyancsak többször találkoztam az 1675-ben megjelent, majd „megjobbítván" 1720-ban újra kiadott „Liliom kertecske" említésével. A tutorelszámolásokban gyakran találkozunk tankönyvekre kifizetett összegekkel; a tételek között többször szerepel „a Kanizius", azaz Canisius Szent Péter kis katekizmusa is. Nem ritka az sem, hogy az összeírok csak általánosságban jegyzik meg, hogy hány darab imádságos könyvet találtak a hagyatékban, azok részletesebb említése nélkül. Különösen értékesek azon adataink, amelyek a falun élő kisnemesek könyvtáráról - benne kegyes olvasmányairól - „árulkodnak"; előadásom zárásaként ezek közül szeretnék néhány példát említeni! A Mesterházi Magdalénára 1748-ban elhalt anyja után maradt javaknak a nyúli hegyben készült összeírásában egy „Magyar imádságos Liliom kertecske könyv ezüstes vert Táblára" tétellel is találkozhatunk, 1 forint értékben. Hogy Mesterházi Magdaléna könyvtára a későbbiekben is rendszeresen gyarapodott, azt bizonyítják a tutorelszámolások „compactor"-tól vásárolt könyvekért kifizetett, nem éppen elhanyagolható összegű tételei, amelyek között imádságos könyvről is van említés. A Győr megyei Asszonyfán 1762-ben Csapó István özvegyeként elhalt nemes Petrovczi Zsuzsanna inventáriumában egy „Magyar Aran Korona nevü imádságos könyv" tétellel találkoztunk; a Radványban 1788-ban elhalt nemes Both 78 Szclestei Nagy: i. m. 302. 219
