Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

EGYHÁZTÖRTÉNET, TÖRTÉNETI FORRÁSOK - Horváth József: A 18. századi kisalföldi hagyatéki iratok mint a vallásos olvasmányok kutatásának forrásai

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. Ferenc hagyatékában egy Bibliát is feljegyeztek, amelynek értékét két forintra becsülték a leltározók; Zmeskál Sámuel 1792-ben Téten felvett inventáriumában a 25 könyv között a Corpus Iuris mellett egy imádságos könyvet külön is megemlítenek; míg a Szemerén elhalt Fekete István hagyatékában „Négy Imádságos Könyv" tétellel is találkozhatunk. Más esetekben konkrét müveket nem sorolnak fel, csupán a könyvek számát említik: a Sömberger János és felesége, nemes Matkovics Erzsébet után maradt jószágok Hali Pusztán, 1789-ben felvett jegyzékében pl. húsz különféle könyvet említenek, míg az „Ikrényi Malonyai és Felesége" után maradt javak összeírói hatvan darabot; a fentebb említett példák alapján joggal feltételezhetjük, hogy ezek között is volt több-kevesebb kegyes olvasmány. Ezen adatok a Győr megyei falvakban élő kisnemesek olvasási kultúrájának fejlettségét is bizonyítják. Összességében azt mondhatom, hogy az árvairatok között fennmaradt győri inventáriumok közül kb. minden negyedik említ több-kevesebb könyvet is, amelyek között nem ritkák a kegyes olvasmányok sem. Ezt véleményem szerint kedvező jelenségként értékelhetjük; ugyanúgy, miként a Fekete Imre inventáriumát lejegyző személy ezen utolsó mondatát is: „Ezen könyvek pedig nagyobb részént avéttak, és szakadozottak" - azaz valóban használták is ezeket a könyveket! Ugyanakkor további kérdések is merülnek fel a kutatóban; ezek közül itt és ott csupán egyet említek. A témával foglalkozó szakirodalomból - főként Knapp Éva kutatásaiból - ismert, hogy a korszakban működő vallásos társulatok jelentős része jelentetett meg társulati kiadványokat. Knapp Éva 70 olyan települést említ, ahol a helyi kongregációk kiadványokat is jelentettek meg; Győrt azon települések közé sorolta, ahol hatnál több társulatnak volt saját kiadványa.

7

9 A korszak könyvészeteiből ismert, hogy Győrött a rózsafüzér titkairól 1755-ben német nyelven jelent meg egy kiadvány;

8

0 míg a Keresztény Tanítás Társulatáról 1758-ban németül,

8

1 két évvel később magyarul

8

2 látott napvilágot egy-egy rövid ismertetés. Vajon ezek eljutottak-e a győri olvasókhoz? Tény, hogy az eddig fellelt hagyatéki iratok könyvjegyzékeiben egyetlen ilyen tétellel sem találkoztunk. 79 Vö. Knapp: i. m. 80 Kurzer Bericht von der Gnadenreichen Erz-Bruderschaft Jesu Mariae des AUerheiligsten Rosenkranzes, wie man solchen in Betrachtung und Eintheilung deren heiligen 15. Geheimnissen betten... Raab, [o. J.]. 81 Allgemeines Mission-Frag-Büchlein in drey Schulen ordentlich eingetheilet. Raab, 1758. 82 Hermán József: A 'keresztény oktatás újonnan fel-álléttatott gyülekezetének első szükséges tudománya, a' tellyes Szent Háromság egy Istennek ismérete. Győrött, 1760. 220