Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)
EGYHÁZTÖRTÉNET, TÖRTÉNETI FORRÁSOK - Horváth József: A 18. századi kisalföldi hagyatéki iratok mint a vallásos olvasmányok kutatásának forrásai
NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. táriumát olvashatjuk. 3 6 Ezen részletes leltárból kitűnik, hogy volt „3 Imádságos könyv, és 1 Evangeliomos" is hátrahagyott javai között. 3 7 Figyelemre méltó, hogy a hagyatékban mind a testáló vallásgyakorlására, mind írni-olvasni tudására vonatkozóan találhatók további adatok: az előbbit bizonyítja az „1 Olvasó kék köbül ezüst Szentcséggel együtt" tétel, és talán a „3 Üveges kép égy közönséges" is; míg az utóbbira utalhatnak az „1 Oculare" és az „1 Avit író almariom" tételek. 3 8 Hogy ki volt az örökhagyó, azt eddig nem sikerült egyértelműen kiderítenem; tény viszont, hogy ugyanezen testamentumkönyv megőrzött egy német nyelvű végrendeletet, amely 1748. augusztus 12-én - azaz pontosan két héttel e hagyatéki leltár felvétele előtt - készült, és a bemásoló által adott latin nyelvű címe szerint Barbara Hannyelin „Viduae Caffee Coctricis" utolsó akaratát őrizte meg! 3 9 A saját kutatásaimból származó ilyen jellegű adatok mellett érdemes talán megemlítenem, hogy az e korszakból fennmaradt, mások által közölt inventáriumok sem tartalmaznak sok hasznosítható könyves adatot. A Csallóközben működött vajkai nemesi szék anyagából Kocsis Aranka által közzétett 64 hagyatéki irat közül kettő említ könyveket: 4 0 az egyik 6 darabot általánosságban, a másik egy imádságos és egy officiumos könyvet - az előbbi hagyatéki irategyüttes viszont már az 1830-as évekből származik. 4 1 De a Silling István által közzétett zombori forrásrészletekben sem sok könyves adalék található. 42 Érdemes továbbá utalnom arra is: két évtizeddel ezelőtt már komoly szakmai vita zajlott a történészek körében - Benda Gyula és társainak keszthelyi inventáriumkutatása kapcsán - arról, hogy miért olyan kevés a könyves adat a végrendeletekben és a hagyatéki iratokban; e tanulságos diskurzus részletesebb ismertetésére itt és most nincs lehetőségem. 4 3 36 A bejegyzés az alábbi címet viseli: „A néha Trelia Istenben boldogult Kávé főzőné Jószágának Inventáriumja, aestimátioja, és Venditioja Die 26" Augusti Anno 1748."; lelőhelye: GYVL, Protocollum Testament, Liber 1. p. 228-231. 37 GYVL, Prothocollum Testament, Liber 1. p. 230. 38 Uo. 229-230. 39 Uo. 211-212. Megjegyzendő, hogy míg a cím szerint Barbara Hannyelin az örökhagyó, az aláírás helyett rajzolt keresztvonás mellett a Barbara Annyelin név olvasható! 40 KocsisAranka: A vajkai szék nemesei. Hagyatéki leltárak a 17-19. századból. Pozsony, 1997.105., 157. 41 A két könyves hagyatékra utal még: Kocsis Aranka: Az atyai ház és a házbeliek a vajkai szék nemeseinek inventáriumaiban. In Szalontay Judit (szerk.): Tárgy és jelentése. Rábaközi tanulmányok. Csorna, 1998. 136. 42 Vö. Silling István: Régi vagyonleltárak népi vallásosságra vonatkozó utalásai. In uő: Vallási néphagyomány. írások a vajdasági népi vallásosság köréből. Újvidék, 2002. 238-243. 43 Lásd erről Benda Gyula: Az inventáriumkutatás problémái. Társadalomtörténeti Hírlevél, 1990. 3-4. sz. 41^12. (A Hírlevél ezen száma a budapesti Néprajzi Múzeum szakmai napján elhangzott előadások tartalmi kivonatát tartalmazza.) 213
