Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)
EGYHÁZTÖRTÉNET, TÖRTÉNETI FORRÁSOK - Horváth József: A 18. századi kisalföldi hagyatéki iratok mint a vallásos olvasmányok kutatásának forrásai
NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. is említi - Sopron vármegye követe volt a pozsonyi országgyűlésen! 2 9 (Egyébként pedig - amint azt Fazekas Istvánnak Máriacell és a magyar nemesség kapcsolatát vizsgáló tanulmányából megtudhatjuk 3 0 - Zeke István neve 1666-ban a máriacelli zarándokok könyvében is szerepel; így egyáltalán nem lehetetlen, hogy kegyes olvasmányok is lehettek birtokában.) Az elmondottak miatt fontos megemlítenem, hogy a 18. század második feléből fennmaradt Veszprém megyei falusi végrendeletek között viszont több, jelen témánk szempontjából érdekes forrást is találtam. Az 1798-ban Kenesén végrendelkező Török Éva pl. Bibliáját „Végh Mihály Bátyám Uram[na]k" hagyja; emellett említést tesz egy zsoltároskönyvéről is, amely „valamely szegény gyermeknek adódjék". 3 1 A Nemesszalókon 1759-ben végrendelkező Szalóky András a Bibliáját feleségének hagyja, kikötve azt is, hogy annak halála után a fiáé legyen. 3 2 Német István 1780-ban Csöglén testálva „Mostani Oskola Mester Uram[na]k", Gyenge Mihálynak juttatja „Egy Kőnyőrgéses Könyvemet Egészen Égő áldozat nevezetűt". 3 3 Ezek az elszórtan felbukkanó adalékok alátámasztják Lackovits Emőkének a protestáns hitbuzgalmi olvasmányok és a Biblia korabeli kedveltségére vonatkozóan tett megállapításait. 3 4 A 18. századi városi végrendeletek között Győrött alig néhány tucatnyi hagyatéki leltár található; közülük mindössze kettőben találtam eddig könyves adatot. Seregélly István 1745-ben felvett inventáriumában szerepel egy „Két magyar könyv" tétel; talán nem érdektelen megemlítenem, hogy azt „Az Aßony maga Ládájában, mellyet magáénak mond" írták össze a leltár készítői. 3 5 A másik forrás érdekessége, hogy arról a testamentumkönyvbe történt bemásoláskor a pontos név „lemaradt"; a bemásolást végző személy által adott címből csupán annyi derül ki, hogy egy néhai kávéfőzőné jószágának 1748-ban felvett inven29 Zeke (I.) István életéről és működéséről részletesebben lásd Dominkovits Péter: Közigazgatástörténet - családtörténet. Egy 16-18. századi Sopron vármegyei hivatalviselő család, a petőházi Zekék. In Horváth József (szerk.): Fejezetek Győr, Moson és Sopron vármegyék közigazgatásának történetéből. Győr, 2000. 39-67. 30 Vö. Fazekas István: Máriacell és a magyar nemesség. In Brunner, Walter et al. (szerk.): Mariazell és Magyarország. 650 év vallási kapcsolatai. A „Magna Mater Austriae et Magna Domina Hungarorum" nemzetközi konferencia előadásai Esztergom (2002. május 6—9.) és Mariazell (2002. június 3-6.). Esztergom-Graz, 2003. 110. 31 Veszprém Megyei Levéltár (a továbbiakban: VML), XV. 2. d. V. B. Múzeum vegyes anyaga, 4. sz. 32 VML, Végrendeletek, I. 12. sz. 33 VML, Végrendeletek, I. 15. sz. 34 Vö. S. Lackovits Emőke: A vallásos élet felekezeti és területi jellemzői Közép-Dunántúlon (1720. század). 179. Néprajzi Látóhatár, 9. évf. 2000. 3^t. sz. 175-190. 35 GYVL, Prothocollum Testament, Liber 1. p. 88. 212
