Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)
EGYHÁZTÖRTÉNET, TÖRTÉNETI FORRÁSOK - Miklósi-Sikes Csaba: Egyházi építészet Kalotaszegen. A román és a gótika évszázadai 1540-ig
NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. Az évszázad vége felé jelentek meg a reneszánsz első jelei, amely stílus a következő évszázadban kezdte meg térhódítását Kalotaszeg, illetve Erdély területén. A korabeli írott forrásokban említett, illetve évszámmal jelzett kalotaszegi építkezések közül a magyarbikali templom a legkorábban felépített. Tamásfalvi Ilyés fia Gergely, aki 1397-ben Bikáit megszerezte, elérte, hogy Zsigmond király utasítására, 1398-ban, Maternus erdélyi püspök Bikáit különválassza Bánffyhunyad királyi birtoktól. Ugyancsak Gergely kérésére IX. Bonifác pápa 1400. december 6-án kiadott bullája az addig a bánffyhunyadi Szent Erzsébet-templomába járó bikali híveknek megengedte, hogy falujukban Szent Leonárd tiszteletére templomot építsenek, s az Isteni szolgálat ellátására egy oltárigazgató papot is hozzanak. A kegyúri templom hamarosan elkészült, s bár az okiratok (határjárás) csak 1444 körül említik a már megépült templomot, a megőrzött részletek ennél korábbi munkamódszerről szólnak. Nádasdaróc határában, a vasútvonal közelében magányosan álló csúcsíves temploma - láthatóan - egy korábbi, nagyobb épület része. Az eredetileg Szécsi András erdélyi püspök által, 1350 előtt emeltetett templom körülményeiről 1427 és 1444 között több ízben is szót emelt a kolozsmonostori apát, aki ez idő tájt itt különböző átépítéseket végzett. Ezzel csengenek össze részben az épület egyes részleteinek sajátosságai (szemöldökgyámos bejárata, keresztboltozatának maradványai stb.), illetve a báró szentkereszti levéltárában található okiratának információi, amelyek szerint, 1440-ben a templom építés alatt állt, s mint ilyenek, a munkálatokhoz szükséges anyagok szállításáról is beszámolnak 1 2. Szintén írásos emlék szól arról, hogy 1442 tavaszán Kabos Tamás patrónus a magyargyerőmonostori 1 3 templom régi szentélyét elbontatta, s helyébe újat emeltetett. Hat mérműves ablakának formái, illetve magának a szentélynek az alaprajza az oklevél igazát látszik alátámasztani. Az ő patrónussága alatt erősödött meg az egyház, amelyet a 14. század végén a pápai tizedjegyzék a vidék legkevesebb dézsmát fizető egyházának jegyez, de amelyet 1494ben már „Parochiális egyház"-ként említ. A szomszédos Derétén az 1200-as években emelt, s alapjaiban még 1878-ban is álló templom mellett, a 18. század első felében végleg kipusztult magyarságnak 1442-ben - úgyszintén kánytöredék (1507), Farnas - Veres János sírköve (1510), Magyargyerőmonostor - papi ülőfülke (1532). 12 Kelemen Lajos: Kalotaszeg történelmi és műemlékei. Kolozsvár, 1944. 12. 13 1433 körül a Kemény család itt, Szent László tiszteletére, egy kápolnát alapított. Meglétéről 1491-ben és 1496-ban is írtak. 198
