Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

EGYHÁZTÖRTÉNET, TÖRTÉNETI FORRÁSOK - Miklósi-Sikes Csaba: Egyházi építészet Kalotaszegen. A román és a gótika évszázadai 1540-ig

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. a gyerőmonostori Kabosok által patronált - plébániájuk volt. A szomszédos Magyarvalkó templomának boltozott szentélyét, egyik kőlábán megőrzött - részben arab számjegyekkel - bevésett évszám szerint, pont egy évtizedre rá, 1452-ben építették (át). Az itt megőrzött míves részletek (boltzárókövek, szentségtartó fülke, ajtó- és ablakkeretek stb.) e század míves emlékeinek a sorát képezik. Bunyitay egy középkori kehelyről tesz említést. Farnason, 1453-ban Veress Dénes küküllővári várnagy Pál marosvásárhelyi ferences testvérnek jelenlétében megfogalmazott végrendeletében megbízta fiát, Benedeket, hogy a templomon dolgozó kőfaragónak adja meg járandóságát. Talán e névtelen kőfaragó munkája a templom nyugati bejárójának gótikus kőkerete. A templom szentélye eredetileg boltíves volt, s minden bizonnyal Veress Dániel által patronált építkezés eredménye. A szentléleknek szentelt harangján feltüntetett 1475-ös évszám az építkezés befejezésére utal. Gyaluban, 1466-ban egy közjegyzői idézést a vár - mára már elpusztult - Szent Miklós-plébániatemplomának a kapujára függesztettek ki, 1470-ben a kolozsmonostori templom szentélyén végzett munkálatokról van tudomásunk. Időben ezt a bánffyhunyadi templom szentélye követi, amely - a legnyugatibb déli támasz évszáma szerint - 1483-ban épült, feltehetően a patrónus Bánffy család anyagi támogatásával. Csúcsíves boltozata az 1765. évi nagy kalotaszegi földrengéskor omlott be. Erről és az újjáépítés tervéről báró Bánffy Farkas 1766. április 27-én, gróf Teleki Lászlóhoz írt levelében olvasunk. Vitatott kérdés a templomtorony építésének kora, a kutatók többsége a szentéllyel egyidősnek tartja, Entz Géza ennél egy századdal fiatalabbnak datálva, építésének idejét a 16. század tájékára teszi.

1

4 A Jósika-levéltár egyik feljegyzése szerint, Zsobokon 1490-ben építik a templomot, amely több ízben (1897, 1908, 1911) is leégett. 1492-ben Mikola Ferenc kéri Miklós váradi nagyprépostot, hogy a zsoboki birtokán addig Farnas leányegyházaként működő plébániatemplom önállósulhasson, mivel az épületet megújították, és a község lakossága is gyarapodott. A kérést a nagyprépost teljesítette.

1

5 A gótika korából származó szenteltvíztartóját és egy nemrég megkerült pillértöredékét a templomkertben őrzik. Az 1991-ben történt felújítás alkalmával a hajó déli falában, másodlagos beépítésben, egy kiterjesztett szárnyú, karmai között kígyót tartó madarat (sast?) ábrázoló faragvány került elő a vakolatréteg alól. A 13. század utolsó negyedében épült vistai templom boltzárókövén az 1498-as évszám a szentély újraboltozásá14 Entz: i.m. (1996) 162. 15 Entz: i.m. (1996) 197. 199