Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. LANCZENDORFER ZSUZSANNA A nemeshanyi „kükép" Az elmúlt években többször utaztam Veszprém megye falvain keresztül. Szeretem ezt a tájat, mert apai nagyszüleim faluja, Bakonygyirót is ezen a vidéken található. Ráadásul a hany kifejezés szűkebb hazámban, a Kisalföldön is előfordul. Sokszor megcsodáltam, képztam is az itt látható szakrális emlékeket, így a Káptalanfa határában lévő kőhídon álló Nepomuki Szent János-szobrot, út menti kereszteket, templomokat. Perger Gyula kifejezésével élve szerintem ez a vidék is szakrális tájnak nevezhető.

1 Minden alkalommal megálltam Nemeshany főutcáján egy csodálatos szakrális építménynél (/. kép). Tanulmányomban most ezt a kisemléket, annak történetét s az ezzel kapcsolatos gyűjtött folklórszövegeket szeretném bemutatni. Ismertetem a jelenleg hozzá fűződő vallási szokásokat, és egyben képkkal dokumentálom ezt a szép, szakrális alkotást. Témaválasztásom egyik oka az, hogy a képoszlopot — Perger Gyula

2 meghatározásával élve - Nemeshany

3 látnivalójaként, nevezetességeként egy kivétellel sehol sem említik. A sümegi kistérségi Információs oldalon ezt találhatjuk: „ Nevezetességek: Csizmadia vízimalom, Közbirtokossági malom, Koplalói csárda, Nemeshanyi csipke állandó-kiállítás, Első világháborús emlékmű (templom mellett), Kopjafa az utolsó 48-as honvéd emlékére (temetőben), Kőhíd (a XVIII. században épült), Sárosfői-halastavak (természetvédelmi terület), Szűz Mária neve római katolikus templom (épült 1797-ben), Evangélikus templom. Nemeshany önkormányzatának honlapján sem szerepel.

5 A helység varázsa - Somló és Sümeg vidéke című könyvben

6 sem említik. 1 Perger Gyula: Képoszlopok a Kisalföldön. In Cseri Miklós (szerk.): A Kisalföld népi építészete. Szentedre-Győr, 1993. 357-384., 357. 2 „ Mivel az alább tárgyalandó szakrális építménytípusnak sem néprajzi, sem építészeti irodalmunkban nincs egységes magyar elnevezése, ezért azt a német nyelvterületen jelölésükre használt Bildstock név alapján képoszlopnak nevezem. " Perger: i. m. 357. 3 Nemeshany Sümegtől 15 km-re, Devecsertől 7 km-re található község. Lásd még Kovacsics József IIa Bálint: Veszprém megye helytörténeti lexikona II. Budapest, 1988. Nemeshany címszó, 299-302. 4 http://sumegterseg.com/telepulesek/nemeshany

, 2009. 10.1. 5 Köszönetemet szeretném kifejezni Nemeshany Polgármesterének, Kiss Attilának és Kissné Wittmann Bernadettnek az információkért és kedves adatközlőimnek a történetekért. 6 Mód Miklós (szerk.): A helység varázsa. Somló és Sümeg vidéke, [é. n.] Kiadja a Devecseri Római Katolikus Plébánia. Kákonyi Anna - Kákonyi Éva: Nemeshany. Az egymást segítő falu. 116-119. Lásd még Németh Emö: Adatok Nemeshany néprajzához. Kézirat. Laczkó Dezső Múzeum Adattára. 18