Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. re való előkészület már napokkal előbb megkezdődik: takarítanak, a tehetősebbek függönyt mosnak, előtte való nap fogadják a plébánost. A kishegyesi cigányok slavája nem tartalmazza az ünnep rekvizitumait: nincs koljivo (főtt búza), kerek kelt kalács, és szentelt gyertya sem ég minden háznál. A hagyományos védszentünnephez kapcsolódó hagyományok itt egyszerűbben jelennek meg, a hangsúly inkább a bőséges, gazdagon terített ételen és italon van. A védszent ikonja képkeretben a falon. A házigazda, ha teheti, sült malacot, húslevest szolgál fel, töltött káposzta kerül az ebédhez. Általában nincs meghatározott időpont a látogatásra, de arra nagyon kell ügyelni, hogy addig ne távozzunk, míg újabb vendég nem érkezik, mert a családot nem illik egyedül hagyni ünneplésében. Más ortodox családoknál: „míg át nem adják a gyertya lángjának őrzését." Sv. Petkának több templom és kolostor van szentelve. Vajdaságban a leghíresebb a „Sveta Petka Trnova", amelyet minden évben október 27-én ünnepelnek. Ez a kolostor Síd közelében található, Horvátország határánál. Végezetül azt a következtetést vonhatjuk le védőszent-tiszteletükkel kapcsolatban, hogy egyházi keretet nem szerveznek az ünnep köré, a védőszentbe vetett hitük azonban felülmúlja az egyházi megjelenítést, szerepvállalást. És nem elhanyagolható tényező: a védőszent megünneplésének társadalmi jelentősége túllépi az egyházi keretet, hitükben pedig összekovácsolja őket. A templombúcsúval kapcsolatban a következőket mondják: „A falubúcsú nem érdekes, az csak a gyerekeknek jó, cukor, hinta, ez van." A római katolikus Szent Anna-templomban bemutatott ünnepi szentmiséket nem említik. Magyarázatukban az áll, hogy nem értik. A pap csak beszél, beszél, és ők nem értik azt a sokat. Ebből is arra következtetek, már a házszentelési ceremónia ismeretében, hogy személyes kapcsolattartásra van szükségük. Mint a kisgyermek kívánja: „Nekem beszélj!" Nem tudom, mennyire megfelelő a reprezentálódik szó az ünnep bemutatásakor, de mivel a kishegyesi roma társadalom legnagyobb ünnepéről van szó, megérdemli a magasabb rangú kifejezést. Mivel mindvégig velük voltam az ünnep idején, így teljesen átláttam a védőszent vallási megjelenítését. Valójában ezen a napon kellene elvégezni a házszentelést, de az ünneplés mellőzi a szakrális eseményeket, kivétel - mint már említettem - az ebéd előtti közös ima. Amennyiben a család felkészülését, az előkészületi időt (takarítás, bevásárlás), a távolban élő családtagok hazalátogatását, az előző napi házszentelést tekintjük, s mindezt rendszerbe helyezzük, akkor ez már rítus. Ünneplési formájuk a vallás két pillérére támaszkodik: a hitre és a szokásra. Ami a rítus és a vallás megközelítését illeti, Voigt Vilmost kell idéznem: „A lényeget tekintve ün180