Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. nep, amely ritualizált és szakralizáit, szórakozási ünneppé alakul át, amely többé-kevésbé a mindennapi élet keretei közé illeszkedik. "

5 Az általános felfogástól eltérően, amely szerint „a cigányok vallási életét tárgyaló 19. századi írásokra túlnyomórészt a kívülről láttatás, a nem ismerésből fakadó általánosítás és a lekicsinylő, előítéletes értékítéletet magán viselő leírás jellemző, például: »A külsőségekre nézve a czigány rendesen alkalmazkodik környezőinek vallási formáihoz, de nem belső szükségérzetből, hanem inkább külső kényszerből, s talán azon mimiczri-szerű

6 jelenségekhez hasonlítva, mely szerint némely állat a környezete színéhez illeszkedik«") a kishegyesi romák csak részben alkalmazkodnak a település vallási formájához. Vallásgyakorlásukban jelen van az ortodox és a katolikus hagyomány is. Mivel hosszú éveket töltöttek a Balkánon, hitük gyökerei a keleti, ortodox valláshoz is közel állnak (lásd Sveta Petka tisztelete). Európába érkezéskor kellett áttérniük a katolikus vallásra. Ez az oka, hogy hiányosak a vallásokra jellemző hagyományaik. Itt jegyzendő meg, hogy valószínűleg az ortodoxiával való találkozás eredménye a romáknál az a mélységes Mária-tisztelet, amely szinte föléje helyeződik Jézus imádásának. A romák ma is fordított utat járnak: Jézust kérik, hogy ajánlja őket anyjának, Szűz Máriának kegyelmébe, holott a keresztény tanítás szerint Máriát azért kell tisztelni, hogy járjon közbe isteni fiánál, Jézus Krisztusnál.

8 Szeretik és tisztelik hitüket, Istenüket. Komolyan veszik, igényük van a vallás megismerésére, katolikus hittanoktatásra rendszeresen járatják gyermekeiket. Vallási ismereteiket különböző forrásból gyűjtik össze, inkább azt mondhatnánk: öröklik. Vallás alatt egyértelműen a Bibliát értik. A bibliai történeteket családi meseként élik meg és adják tovább. Hitoktatójuk szerint a tudatosság hiányzik a hitükből. Tisztelik a szentképeket, de általában babonák is kapcsolódnak hozzájuk. Két-három hetente bemennek a templomba, s imádkoznak a Lourdes-i Szűzanyához. Keresztet vetnek a szentelt vízzel, és megcsókolják a bejárati vasajtót vagy rácsot. Egymásnak örök hűséget a Lourdes-i Szűzanya előtt fogadnak, templomi és polgári esküvőre nem tartanak igényt, nem is élnek ezzel a lehetőséggel. Ketten elmennek a templomba egy harmadik személy kíséretében, ő a 5 Voigt Vilmos: A vallási élmény története. Budapest, 2004. 145-159. 6 Mimiczri = örvényjáték, szenvedélyesen el lehet benne merülni, interaktív történetmesélés. 7 Rézműves Melinda: Imádságok, hiedelmek és mesék. In Cigány néprajzi tanulmányok 12. Egyén és közösség. Szerk. Bódi Zsuzsanna. Néprajzi Társaság, Budapest, 2003. 84-93. 8 Ricz Dencs Tünde: A magyarországi cigányok története 1990-ig. Bácsország, 2008/3. 104-105. 181