Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

III. Szent szövegek, egyházzene - Medgyesy-Schmikli Norbert: XIX. századi népi kéziratos énekeskönyvek Gencsapátiból és Perenyéből

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. muki Szent János kápolnája (1800-1806 között) és Szent Vendel kápolnája (1850 körül) hívja az imádkozókat a község főutcáján. Perenyét a ma is élő liturgikus eredetű énekes hagyományai

8 és a gyalogos, fogadalmi zarándoklata teszi híressé, melyet minden esztendő szeptember utolsó vasárnapján 1849 óta megszakítás nélkül tart a falu népe Velem község Szent Vid-kápolnájába.

9 Az önálló perenyei plébániát 1937-ben alapították, addig Gencsről látták el a falut, amely 1987-től napjainkig szintén így történik. A dolgozatunkban tárgyalt kéziratok a XIX. századból maradtak fenn, amikor e két község egyházi szempontból összekapcsolódott. Ennek következtében nem zárhatjuk ki, hogy a gencsi előénekesek által vezetett mariazelli zarándoklatokon perenyei hívők is részt vettek. Következésképp együtt tárgyaljuk a két községet. Dolgozatunkban terjedelmi okok miatt az énekeskönyvek legősibb történeti rétegéhez tartozó alkotásokat és a mariazelli búcsús énekeket vizsgáljuk. 1. Az énekeskönyvek leírása 1. 1. A Szent Búcsújárásra és Más különféle időkre alkalmaztatott Énekek. Melly íratott 1856-ik Május hó 31-én Bodorkós János számára Polgár István tanító által című kéziratos énekeskönyv- (I. számú kézirat)

]0 A „Szent Búcsújárásra" szóló kötet címlapján 1856. május 31-e szerepel a keletkezés idejeként. A 342. oldalon a „B. Gy. 867." bejegyzés olvasható - valószínűleg Bodorkós György jelentéssel -, a 368. lapon pedig Bodorkós János neve található 1874-es dátummal. Más possessor-bejegyzésként a címlapon a „Tömő József" felirat szerepel. Az összesen 376 oldalból álló kézirategyüttes két részből áll: az első rész (1-261. oldal) három kéz írásával, saját tárgymutatóval, tartalomjegyzékkel készült 1856-ban. A „Második Része e Könyvnek" (268-376.) miseimádságokat, a rózsafüzér ájtatossághoz kötődő énekeket (335-340.) és Mária-énekeket

11 tartalmaz, szintén három kéz írásával. A 346. oldalon tűnik fel egy negyedik kéz írása - az eddigi barnától eltérően lila tintával - akitől a „Bodorkós János részére 1874" bejegyzés is származik. Az oldalszámozás az egész könyvben folyamatos. Feltételezhető, hogy az évtizedek során (Bodorkós működése idején), 1856-ot követően folyamatosan bővült a vallási szükségleteknek megfelelően az énekeskönyv. A kézirat összesen 126 éneket és imádságot tartalmaz. A „Szent Búcsújárásra" szóló könyv a búcsús énekeken kívül több éneket tartalmaz a Szent Kereszt (énekek: 34-35, 143-145, 236-238; litánia: 232-235.), Szent Anna (153-155,224-227, 350-352.), Árpádházi Szent Erzsébet (128-129.) és Szent Flórián (124-127.) tiszteletére. Könyörög „Ihség idején" (68-71.),

n „A rut ragálos - és más nyavalák el-távoztatásáért" (88-90.), „Hasznos esőért" (146— 62