Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

III. Szent szövegek, egyházzene - Medgyesy-Schmikli Norbert: XIX. századi népi kéziratos énekeskönyvek Gencsapátiból és Perenyéből

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. 147, 220.), és a halott nevében az örök üdvösségért az El megyünk, El megyünk mindnyájan el megyünk... kezdetű (valószínűleg a középkori haláltánc nyomait őrző) ének keretében (80—81). „Regvéli" (238-242.) és „Estvéli Imádságot" (252-253.) is közöl, mellette „Egész Hétbeli napokra el-osztott Jó Szándékokat" (243-250.) tanácsol. Az Üdvözlégy nagy Anya! Magyarok Asszonya!'kezdetű ének (72-73.) példaként a magyarországi keresztény egyházszervezés hőskorát idézi: Szent Istvánon kívül Szent Lászlót és Kupát (Koppányi) is említi. A kézirat összesen 27 db mariazelli, egy Maria-Schutzra szóló és egy gencsszentkúti búcsús éneket ad az előénekes kezébe. Az énekeknél pontos utasítás olvasható, hogy a zarándokúton hol kell énekelni őket.

13 1. 2. Abért István énekeskönyve (1866-1898) - (II. számú kézirat) A kézirat címeként ez a tintafelirat olvasható: „Abért István énekeskönyvö nemet genesen ha eltalálveszni aki megtalálja szíveskedjék viszha adni." Belső címlapjának versóján az „1866. évbe kezte irnya" dátummegjelölés szerepel. Az utolsó előtti lapon egy Erzsébet királyné halálára írt ének található. Ennek következtében megállapítható, hogy az énekeskönyvet 1898-ig írták, folyamatosan bővítették. Belső címlapján „Tömő József 1920. V. 2-án" és a „Másé is volt.", valamint a „Tóth Z. 1950. IX. 3." grafitbejegyzések olvashatóak. A könyv több kéz írása, mely összesen 272 oldalt tartalmaz. Három részből áll: az „Esö Risz" az 1-98. oldal, a „Második könyv" a 98-157. oldal, a „Harmadik Rísz" a 158-272. oldal között található. A kézirat Összesen 130 tételt (elsöprő többségében Mária-énekeket és imádságokat) tartalmaz. Archaikus nyelvezete korábbi állapotot tükröz, mint a könyv keletkezési kora. Kiejtés utáni helyesírást alkalmaz, ezzel a helyi — vasi — nyelvjárás sajátságait hordozza. A kézirat 32 db mariazelli, egy celldömölki, egy gencs-szentkúti, egy kismartoni és egy vasvári búcsús éneket tartalmaz. Az énekeknél megjelölés olvasható, hogy a zarándokút pontosan melyik szakaszán énekelték. A kézirat a zarándokénekek mellett a Szentháromságról szóló (34-37, 144-149.), Áldozócsütörtökre való (154-158.), majd „Husvíti" (207-208.) éneket és az „Oltári Szentsígrül" (187-188.) szóló énekeket tartalmazza. A Szent Kereszt- (150-154, 236-237.), Szent István király- (6—7, 164—166.), „Nepomucinus Szent János"- (166—168.) és „Szent Rókusz"- (234.) ének a XIX. századi, helyi szenttisztelet hiteles tükrét adja. A népi kéziratos „Regéli Inek"-et (38-40.), „Estvili" éneket (40-42, 92-93.), a Mindenszentek litániáját („Anya Sz. egyház Litániájó" cím alatt: 44-50.), a „Loretomi Letaniját" (53—55.) is az énekvezető kezébe adja. Könyörög a meghaltak lelki üdvéért (71-72.), más helyen „Esőir" (73-74, 131-133.), „Jo Üdoert" (133.), „Szűksig idein" (134.), „Döghalál időben" (133-134.), „Mezei vetemínyekír" (134.) és „Háborús űdöben" (50—52.) fohászkodik. Ezek az énekek szin63