Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

V. Vallásgyakorlás, népi erkölcs - Varró Ágnes: A Mári kongregációk és a Mária-lányok társulatának erkölcsnevelő törekvései és hatása a Székesfehérvári Egyházmegyében

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. kitérnek a kongreganisták felé támasztott erkölcsi elvárásokra, magatartásmódokra, viselkedési szabályokra, külsőségekben és egyéni lelkiismereti kérdésekben egyaránt. A Fiedler Lipót jezsuita által írt kongregációs káté elsősorban a jelöltek oktatásához nyújtott útmutatást. A legfőbb kongreganista erények között említi az önfelajánlást, a jámborságot, a feddhetetlen erkölcsöt, a szelídséget és a műveltséget, valamint a példaadó életvitelt. Bizony negatív kategóriákat is alkot, a leggyakoribb kongreganista magatartáshibák tapasztalataiból. Elsőként az álomkóros kongreganistát jellemzi: „Hogy milyen az? Eljár ugyan a kongregációs gyűlésekre, de a kongregáció gondolatával nem táplálkozik: csak ül, ül, de a kongregáció nem fog rajta, s lelke egyre soványodik." Aztán a süket kongreganista leírása következik „Neki ugyan beszélhet a prézes, ő ugyan láthatja társai jó példáját, nem fog rajta semmi!" Majd az úgynevezett B-listás kongreganisták kritikája: „Ezek olyan kongreganisták, akik valamiképpen becseppentek a kongregációba, emberi tekintetből, stréberkedésből, számításból állottak be, de csak minden 3-, 4. gyűlésére mennek el, arról is elmaradnak, ha tehetik, persze kimentő okot mindig találnak, egész hangzatosat. Nem is érnek semmit." Ez után következnek a tériszonyban szenvedők: „Mi az a tériszony? Egy furcsa idegbaj: az orvosok agoraphobiának nevezik. Nincs a betegnek semmi különösebb baja, otthon nagyszerűen megvan, csak az utcára kimenni? Brr. Azt nem! A tériszonyban szenvedő kongreganista is jól megvan a kongreganistateremben, buzgón imádkozik, vallásos. Csak emberek közé ne kerüljön!" Végül az angolkóros kongreganista jellemzése: „...a kongreganista üléseken csak megvolna valahogy, de mikor más felfogású társak közé kerül s azok csipkedik, vagy pláne bántják szent vallását az iskolában, a műhelyben, a társaságban gerinctelenül lapul, hajlong és nem tud férfias bátorsággal védelmére kelni támadott elveinek."

5 A mindennapi életmóddal kapcsolatosan a káté is és a szabályzatok is szigorú elvárásokat fogalmaznak meg az öltözködésre és a más nembeliekkel való érintkezésre vonatkozóan. Az ercsi kongregáció helyi szabályzata e képen rendelkezik: „...kerülni fogják a könnyelmű és erkölcsveszélyeztető társalkodást és kivált a titkos és bizalmas érintkezést a másneműekkel. A társulati tag ajkáról kétértelmű, tisztátalan beszéd el ne lebbenjen. Vonuljon vissza a táncmulatságoktól, vagy legalább ritkán menjen és soha kíséret nélkül. A társulati tagnak nem szabad az időt hivalkodva vagy világias mulatságokkal elfecsérelni. Legyen házias és visszavonult, szorgalmas a munkában és hű a szolgálatban."

6 A kongregáció tárgyi világát vizsgálva is a helyi szabályzatok szolgálnak információkkal. A kongreganisták összetartozását jelképezte a zászló, amely fehér színű volt, egyik oldalán Szűz Máriával, a másikon a kongregáció nevével hí250