Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

V. Vallásgyakorlás, népi erkölcs - Varró Ágnes: A Mári kongregációk és a Mária-lányok társulatának erkölcsnevelő törekvései és hatása a Székesfehérvári Egyházmegyében

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. mezve. Nagyünnepeken, körmeneteken, búcsúba menet e zászló alatt vonult a kongregáció. A zászló helye a társulat oltára mellett volt a templomban. A szabályzatok kitérnek arra is, hogy a plébániatemplomokban melyik mellékoltár a kongregációé, amelyet a tagok díszítettek, hímezték az oltárterítőt, gondoskodtak a friss virágokról. A zászlón kívül az összetartozást volt hivatva jelképezni a kongregáció tagjainak legfontosabb ismertetőjele, az érme is. A váli szabályzat a következőképpen írja: „A kongregációk jelvényei: Jelölteké: kongreganista érem zöld szalaggal. Rendes és Távollevő tagoké: érem kék szalaggal. A Magisztrátus tagjaié: érem fehér szalaggal. A kongregációs érme vallásos jelvény, azért a tagok csak akkor viselhetik szalagon, mikor testületileg jelennek meg."

7 Kizárás esetén a volt tag köteles volt az érméjét visszaadni. A kongreganisták ruházatára vonatkozóan is mértékletességre int a káté: „Kongreganista leányaink és asszonyaink először is adjanak maguk jó példát. Mutassák meg, hogy az igazi úrinő máskép öltözködik, mint a Lipótváros vagy a fővárosi kabarék chanteuse-i és komédiásnői s az utca szemetje. A nyak kivágása helyes, de a mellé és a háté nem. S olyan blúzok, melyek minden meghajlásra mélyen szétnyílnak, nem valók tisztességes nők, leányok számára. Általában: a keresztény nő az előkelő lelkületben keresse a szépséget, nem meztelenkedésben, s gondolja meg, hogy aki nagyon szeret mutogatni a testéből, annak már a lelki szépsége sem ér sokat, s az ilyen nőre, ha mégolly ragyogó a bőre, lenézéssel s belső megvetéssel tekint a férfi, ha nem mondja is meg neki."

8 A ruházat színére a váli szabályzatban találunk utasítást: „A kongregáció tagjai közös-nyilvános kivonulásuk alkalmával, ha az időjárás megengedi, fehér ruhát viselnek."

9 A fehér ruha és fátyol ünnepeken való felvétele a Mária-lányok legfontosabb külső ismertetőjele volt. A Mária kongregáción belül működő Mária lányok társaságáról Perkátán sikerült adatokat gyűjtenem. A társulat megalapítása az irgalmas nővérek szervezőtevékenységéhez kapcsolódott. 1878. augusztusában érkeztek Perkátára a Paulai Szent Vincéről elnevezett irgalmas nővérek, a szent vincések vagy kalaposnővérek. Már 1879-ben megalakították Perkátán 12 felvett taggal a Mária lányok Társulatát, akiket a grazi tartományfőnöknő vett fel. A Mária lányok Társulatának neve Szűz Mária Gyermekeinek Társulata, alapítója a jámbor emlékezet szerint a franciaországi Labouré Szent Katalin volt. 1830. november 27-én jelent meg a Szűzanya az imádkozó irgalmas nővérnek és bízta meg őt a Szűz Mária Gyermekei Társulatának megszervezésével, valamint a csodás erejű érem terjesztésével is. A Mária lányok által viselt érmén Mária olyképpen van ábrázolva, ahogyan Szent Katalin nővérnek megjelent. 1947-ben szentté avatásakor XII. Pius a következőképpen méltatta: „Ki tudná elszámolni 251