Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

V. Vallásgyakorlás, népi erkölcs - Kovácsné István Anikó: „Tudom, hogy van egy Isten...” A népnevelés vallásos mozgatórugói székely és csángó népművészek élettörténeteiben

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. s értelmet ad mindennapi küzdelmeiknek. Ismerik a régió évszázadok során felhalmozott értékrendszerét, és szívükön viselik annak jelenbeli alakulását, megteremtve az átörökítés lehetőségeit a következő nemzedék számára. Tevékenységük attól erőteljes, hogy gondolataik, elképzeléseik által képesek lelkesíteni, részvételre, cselekvésre buzdítani. Megnyerő jellemük a falu példaértékű, népszerű egyéniségeivé teszi őket. Emberközeli, barátságos életformájuk aXXI. században is elkötelezett híveket toboroz a nemzeti örökség, a népi kultúra ügyének. Cselekvő magatartásuk a közösség tagjai számára a megerősödött regionális identitás megélését és folyamatos újratermelődését teszi lehetővé. Jegyzetek 1 Erről tanúskodnak a szakma különböző intézményeinek számos kitüntetései, elismerő oklevelei, az újságcikkekben megjelent, televízióban, rádióban elhangzott méltatások. 2 Ebből a szempontból kivételt képez a pusztinai Nyisztor Ilona, aki mindössze 49 éves, s akire azért esett a választásom, mert nem ismerek nála idősebb személyiséget, akinek hozzá hasonló tevékenységi köre lenne. Feltételezhetően ez a nemzeti törekvéseket megfékező, eltipró hatalom politikájával magyarázható, ami az elmúlt évtizedekben, évszázadokban hallgatásra, bezárkózásra ítélte a moldvai magyarokat. 3 A sorban kivételt képez Antal Mária abban az értelemben, hogy ő nem hivatásszerűen kézimunkázik, nem ezáltal, hanem általában a néphagyományok eszközeivel (népdal-, néptánc-, népszínművek tanításával, a falumúzeum tárgyaival, az azokhoz fűződő jelentésekkel) nevel. 4 Idézi Bordás István - Sz.Tóth János -Trencsényi Imre (szerk.): A közművelődési törvény és a népfőiskolák. Sárospatak, 1998. 16. 5 Bordás I,— Sz. Tóth J. - Trencsényi I. i. m. 45. 6 V. ö. Benda Kálmán: A népfőiskolák egykor és ma. Budapest, 1986., Tóth Imre: KALOT képeskönyv. Szombathely, 1989. 7 V.o. Balogh István: Az iskolán kívüli népművelés. In: Uő. A parasztság művelődése a két világháború között. Budapest, 1973. 80-82. 8 Fekete József: A magyar népművelés körvonalai. Budapest, 1930. 34. 9 V. ö. Magyar Tamás: Néprajz és népnevelés. Erdélyi Iskola 1935. 2. évf 5-6 sz. 286., Györffy István: A néphagyomány és a nemzeti művelődés. Ellenzék 1939. 244. sz. 14., Vita Zsigmond: A nép hagyományvilága és nevelésügyünk feladatai. Hitel 1939. 1. sz. 4L, Makkai Endre: A népművelés helyzete és feladatai. Március 1943. 2. 4. 10 V ö. Imre Lajos: A falunevelés irányelvei. Erdélyi Múzeum 1933. 7-9. sz. 325. Imre Lajos szerint azért olyan kevés a tényleges eredménye a falusi népművelésnek, mert a népművelők figyelmen kívül hagyják a falu lelkét. HA viselkedésbeli etnicitás Tóth Mária fogalomhasználatában olyan normatív viselkedésformák összessége, amelyek nem választhatóak, nem tudatos működésűek, és általában a szocializáció folyamatának korai szakaszaiban gyökereznek. Tóth Mária: Az 376