Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

III. Szent szövegek, egyházzene - Medgyesy-Schmikli Norbert: XIX. századi népi kéziratos énekeskönyvek Gencsapátiból és Perenyéből

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. Liturgiatörténeti érdekesség az I. kéziratban a barokk kor áhítatából származó „SzentMisének halgatásakor mondandó Imádságok"szövege (269-287.) A 35 imádságból álló füzér a szentmise mozzanataihoz Jézus Krisztus szenvedése és megdicsőülése egy-egy eseményét kapcsolja. Szövege teljesen egyezik az „Officium azaz Asszonyunk Szűz Mária solosmája"című. Csíksomlyón, 1755-ben kinyomtatott imakönyv szövegével.

60 Ennek gyökerei a későközépkori officium parvumhoz, azaz a világiak és az apácák számára írt kis zsolozsmához nyúlik vissza. 7. Mariazelli búcsús énekek Mariazeil vonzáskörzete messze túlmutat Ausztria ás Magyarország határán. Az észak-stájer kegyhely a XIV. századtól kezdve ezernyi szállal kötődik nemzetünkhöz. Földrajzi okokból érthető, hogy a Dunántúl népét vonzotta legjobban, de a Felvidék, az Alföld és Erdély katolikus vidékeiről is vezettek ide zarándoklatokat.

61 Fertőendrédi születésű dédnagyanyám, Jobaháza (Sopron vm.) előénekese, Elő Józsefné Szabó Julianna (1894-1988) gyermekkorában járt még gyalogszerrel Mariazellben. Kéziratosaink mindegyik búcsús éneknél pontosan feltüntetik, hogy útközben mit és hol énekeltek. Az alábbiakban a hely és az éneklési vagy imádkozási alkalom megjelölésével rendelkező énekeket vesszük számba. (A római számok a kéziratot jelzik, az arab számok az ének lapszámát): „Midőn Butsura el indulnak" (I. 3-5. И. 1. V. 75-80.), „Az elinduláskor mondandó Imádság" (V. 45-46.), „Nagy Czeli bucsujárotra" (IV. 99-100.), „Ugyan az elindulási napon" (IV 101—102.), „Midőn a Hegyek közt megy a bucsus nép mondandó" (II. 226-227), „Midőn a hegyek közt mennek" (V 142-144.), „Litániához alkalmazót Énekek elindulási napon" (IV 120.), „Litánia után" (II. 56.), „el menetelre ének" (II. 59.), „Midőn Nagy Celbe el indul a nép" (I. 207-208. II. 93-94.), „Midőn magyar országot el hadja a níp" (I. 138-139. II. 95. IV 108-109. V 114-115.), „Midőn valamely Mária tisz[teletére] fel szentelt Templomba mennek" (I. 343-345.), „Szent Olvasóhoz alkalmazót Ének" (IV 125. Más: V 120-121.), „Midőn már közelitének a szent helhez" (IV 110. V 109-110.), „Midőn a celtemplomot meg látni" (II. 96. V 116-117.), „Imádság midőn már távolról a Nagy Czeli Szjent] Egyház látszik" (V 46—47.), „Hálaadó imádság, hogy szerencsésen a szjent] helre juthatott a zarándok" (V 51-52.), „Kíp előtt" (II. 118-119.), „Anagy Celi szűzhöz" (I. 22-24. IV 111-112.), „A Boldog szűz Mária élőt ének" (IV 114-115-), „A sz[ent] szűz képe előtt" (V 136-137.), „A Czeli B[oldogságos] Szűz Oltárja előtt mondandó Ének" (I. 14-15. Más: V 112-114.), „A Czeli kinycstári oltár élőt" (I. 330-332. IV 116.), „A Körmenet (vagyis) a Processio alatt a Nagy Czeli Templomban mondandó Ének" (I. 177-184.), „Kereszt fa előtt" (II. 150-152.), „Butsuzo ének" (I. 27-28.), „Celbü Ki Jövetelre" (I. 175. II. 60.), „Elbúcsúzás a szent helrőly"