Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

III. Szent szövegek, egyházzene - Medgyesy-Schmikli Norbert: XIX. századi népi kéziratos énekeskönyvek Gencsapátiból és Perenyéből

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. győri püspök 1744-ben a kismartoni (ma: Eisenstadt, Burgenland) ferences Szent Mihály-kolostor gvárdiánjának fennhatósága alá rendelt.

25 A gencsi Szentkút és Kálvária remetéi a Remete Szent Antal (harmadrendi) ferences kongregáció tagjai voltak. A közvetlenül a szombathelyi ferences kolostor körzetébe tartozó gencsi remetékről 1750-1782 közötti évekből vannak adataink.

26 A ferences lelkiséget ápoló remete-kongregációkat II. József oszlatta fel 1782-ben. 1805-től „remetepótlóként" működtek a barokk kori értelemben vett vallásos társulathoz, kongregációhoz már nem tartozó gondnokok: Nóvák Geröl István, Bodorkós Gyula János (fl903), és a már említett Abért István (előénekes és gondnok 1903-1920 között), Tömő József (előénekes és gondnok 1920-1955 között), Tömő Mihály (Tömő József előénekes veje, gondnok 1955-től haláláig, 1981-ig) és Kunner János 1986-tól, valamint Jáger József 2005-től.

27 2. Abért István személye A tanulmányunkban tárgyalt énekeskönyvek közül kettő darab biztosan Abért István keze írását őrzi, de a másik kéziratokban is vannak bejegyzései. Abért István földbirtokos családban, Németgencsen született, 1828. május 1-én.

28 Az itt vizsgált egyik kéziratos énekeskönyvét 1866-ban, illetve a másikat ismeretlen időben kezdte papírra vetni. A gencsi Szentkút kegyhelyen 1903-ban vette át a gondnoki munkákat. 1906-ban 400 koronás alapítványt tett a kápolna fenntartására.

29 A Szombathelyi Királyi Közjegyző előtt 1911. február 21-én kelt végrendeletében Abért a saját birtokából 1153 négyszögöl területet adományozott a búcsújáróhely számára.

30 Abért István előénekes, szentkúti gondnok 1920. április 22-én halt meg szülőfalujában.

31 Tőle vette át Tömő József az előénekesi és gondnoki teendőket. 3. Tömő József életéről és működéséről A dolgozatunkban tárgyalt kéziratokat Tömő József előénekes, a Szentkút gondnokának egyénisége kapcsolja össze, hiszen mind az öt énekeskönyvben ott találhatjuk Jóska bácsi, a falu lakói és a környékbeliek által szeretve tisztelt „énekes Tömő" possessor-bejegyzéseit. Tömő József földbirtokos, nagygazda („virilista", azaz a legtöbb adót fizető) családban, Németgencsen született 1868. március 21én. Édesanyját Geröl Katalinnak, feleségét Bodorkós Franciskának hívták, aki rokona volt a „Szent Búcsújárásra" írt énekeskönyv (I. kézirat) tulajdonosának, az 1903-ban elhunyt Bodorkós Jánosnak.

32 Házasságáról és első két gyermekéről az általa papírra vetett egyházi énekeskönyv (IV. kézirat, 1889) hátsó betétlap versóján is jegyzett fel grafittal néhány adatot: „En Tömő József meg házasotam 1891 év Junius 13dikán Nőül vetem Bodorkos Franciakat. A mari születet 1891 szeptemberben 11-én Mária neve napján. A Regina 1894 május 6an a szentkút bucsunapján."

33