Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

III. Szent szövegek, egyházzene - Medgyesy-Schmikli Norbert: XIX. századi népi kéziratos énekeskönyvek Gencsapátiból és Perenyéből

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. tén elhangozhattak a búcsújárásokon, szépen tükrözik a korabeli ember bizalmát Istenben és a szentek (főként Szűz Mária) közbenjárásában.

14 1. 3. Németh-Gencs - Perenyei énekeskönyv (XIX. század közepe) - (III. számú kézirat) Egy kéz, valószínűleg Abért István előénekes, gencs-szentkúti gondnok (18281920) keze írása. A kéziratban más kéz írásával Tömő György (a 9. ének után) és Tömő József (utolsó lap) neve szerepel. A kézirat címlap, előzék és lapszámozás nélkül maradt fenn, cérnafűzött kötésben. Az énekeskönyv elsöprő többségében Mária-énekeket tartalmaz, közöttük 11 szöveg szól Mariazellről, egy ének pedig a (ceü)dömölki Szűz Máriát köszönti. A búcsújáró énekeken kívül a Szentháromságról (21-22. ének), Magyarország Nagyasszonyáról (3-, 6., 38. ének), a Szent Keresztről (27. ének után, számozás nélkül) énekel; „Reggeli" (28. ének) és „Estvelyi Inek"-et (29. ének) és a Mindenszentek litániáját (az utolsó lapokon) tárja olvasója elé. A fent már említett Ely megünk Ely megünk... ének variánsát (a 42. ének után, számozás nélkül), valamint egy adventi éneket (Gabriel Angyal küldetett Atya Istentöl...: 24. és 25. ének között, számozás nélkül) is tartalmaz az énekeskönyv. Az Üdvözlégy Nagy anya Magyarok asszonya... kezdetű darab (38. ének) a legtöbbet Szent László király Mária-tiszteletéről és az ebből fakadó győzelmeiről énekel.

15 1. 4. Tömő József német-gencsi lakos egyházi énekgyűjteménye 1889. - (IV. számú kézirat) A 83. oldalon possessor-bejegyzés olvasható: „Tömő József az én nevem az Úr Jézus legyen velem 1890." A 115. oldal bejegyzése szintén ezt erősíti meg: „Tömő József könyvö 896." A könyv több kéz írása: az 1—50. oldalon szabályos zsinórírás olvasható Mendel Jánostól, az 51. oldaltól pedig Tömő József és egy ismeretlen személy kézjegyét őrzi a kézirat. Tartalma nagyjából egyezik Abért István énekeskönyvévű (ld. II. kézirat). A búcsújáró énekek Tömő József írásával találhatók a könyvben. Közülük egy ének Vasvárra (60, 95-96.), egy Kismartonba (84-85, 87-88.), egy Szentkútra (visz. Gencs-Szentkútra, 86.), 15 ének Mariazellbe (főként: 99-120.), valamint egy ének „Mari Sucra" (Maria-Schutzra, 120.) szól. Ezeken kívül Szentháromság- (20-21, 39-40.) és Szent Kereszt-énekek (29-30, 42-43.), Mária-siralmak (9-11, 34—35.), nagypénteki énekek (14-18, 29-30.), és a szentolvasóhoz kötődő költemények (73-78, 125.) adják a kézirat fő értékeit. A liturgikus év rendjéhez az énekeskönyv nem igazodik, de több ünnepre találunk benne főként a 64