Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

III. Szent szövegek, egyházzene - Albert Ernő: Káromkodás. Csíki és háromszéki adatok

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. 5. Az atta és a teremtette Szabó T. Attila az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tárban a káromkodás fejezet­ben Erdély különböző részeiből sorakoztat fel, többnyire XVIII. századi okmá­nyokból kivonatokat az attára, teremtettére vonatkoztatva. Albisban jegyezték fel 1701/1786. keltezéssel a következő szöveget: „nagy ordítva attával, Teremtettével káromkodva jő". 49 Hasonló a Karatnán a XVIII. század elején leírt sor is: „Kun Miklós káromkodot is Tüzes ataval Teremtetevel". 50 Említettük Apor Pétert idézve is, hogy mindenki mondta az „attát, teremtettét, huncfutot."^ A boszorkánysággal vádolt kézdiszentléleki asszony, Izsák Ferencné Pál An­nók ellen a kézdiszéki törvénykezéskor két tanú is bizonyította, hogy az Istent káromló szavak mellett „adtával teremtettével szid "-ta. 52 Zalánban jegyezték le 1779-ben, hogy „káromkodott éktelenül attával, terem­tettével". 53 Mindezek, akárcsak a „kutya teremtette", arra bizonyságok, hogy az elmúlt századokban ez az Isten mindenhatóságának mellőzését jelentette, vagyis az ör­dög vagy kutya volt a teremtés részese. 54 6. Az ördög alakja Az ördögről, tetteiről, ellene való védekezésről részletesen írt Bornemisza Péter 1578-ban. 55 Általános megállapítás, hogy minden, ami rossz, az ördögtől szár­mazik. Ezért káromkodás az atta, teremtette, hisz összefonódik a régi pogányság hiedelemvilágával, az ördögnek a teremtésben játszott szerepével. Az ilyen szavak, szófűzések mind a káromkodáshoz, a bűnhöz kapcsolódnak: ördögadta, teremtet­te, ördöganyájú, ördöglelkű, ördög adta lelkű, ördöghitű, ördög keresztelte, ördög ágyában született. Az egyházi és világi törvénykezés különösen akkor fordult ellene, amikor a XVI. század folyamán, az „eretnekség" ellen határozott harcot indítottak. 56 Az ilyen jellegű káromkodások annyira elterjedtek, hogy 1710-ben Csík­somlyón szabták meg: akár férfi, akár asszony, aki ördögattával, -teremtettével káromkodva blaszfémia vétkébe esik, annak milyen büntetést kell elszenvednie. Egy esetben meg is jelölték, hogy aki a fenti módon káromkodik, az egyházme­gye színe előtt 25-öt kellett csapni rá. 57 Korábban utaltunk az ördög szánkózására Apor Péter elmarasztaló szavai kö­zött is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom