Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

III. Szent szövegek, egyházzene - Albert Ernő: Káromkodás. Csíki és háromszéki adatok

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. 7. Káromkodás és nemek viszonya Általában megállapíthatjuk, hogy a férfiak egymás között gyakrabban, „szabadabban" káromkodnak, néha a nő jelenléte változtat a durvább szavak kimondásán, a nők férfiak előtt ritkán használnak otromba, gyalázkodó szavakat, egymás között viszont ha bátrabban is, de inkább éles, csípős nyelvezettel szitkozódnak. Napjainkban elég gyakran hallani fék nélküli káromkodó kifejezéseket fiatal lányok szájából is, amely az egymásnak átadott kóros divat terméke. Megszabja a káromkodás milyenségét gyermekek jelenléte is. Néhány példát lejegyeztünk olyan káromkodásokból is, amelyeket nők mondanak többnyire nőknek, de férfiaknak is. Imreh István és Pataki József a Kászoni krónikában korábbi okmányokból az ilyen jellegű káromkodások egész sorát közölték. Megállapították, hogy a nők egymás ellen igen erős szavakat használnak, amikor káromkodásra ingerlődnek, jelzőik pedig igen változatosak. Ifjabb Mihály Andrásnérói 1689-ben azt mondják, hogy „békaszemű", „l...sz ajkú", majd 1699-ben Impérfalván hangzott el asszonytárshoz szólva: „nem adtak az ő p.. .ért, salva venia, szalonnát, lisztet, mint az én p.. .ért".

58 Már utaltunk rá, hogy a kézdiszentléleki Izsák Ferencné Pál Annókot vádolták, fogságban is tartották azért, mert boszorkánynak hitték, tanúkkal bizonyították, hogy „különböző helyeken káromolta a Jézus Krisztust, Boldogságos Szűz Máriát, a Szenteket".

59 Felsőfaluban 1776-ban Fogarasi Jánosné arra szólítja fel Mihály Katát, hogy „igyék az leánya seggiből", az impéri Nagy Kata viszont azzal sértette meg Péter Istvánnét ugyanebben az évben, hogy azt mondotta: „hideg kút a seggiben, igyék belőle", majd a nótáriusnak mondotta: „üsse seggibe süvegit".

60 Zabolán 1849. június 14-én tanácsülésen tárgyalták, hogy „Sos Laszloné Marki Illina Hajadon Szakáts Trésiát Kurvázta utána motskolta csúfoson ugy a földes aszszonyát is, ezért ítéltetett 12 órai vason való szenvedésre".

61 Szintén Zabolán hangzott el 1850. január 31-én: „Nagy Mihály R. katholikus cantor abbéli panasza következtében hogy Poson Tamásnő Lemhényi Agnes motskos szavaival és Teremtője meg szidásával szidalmazta, légyen elö álittatván nem is tagadta melyet meg nem szidta volna az érintett cantort — és a gyermeket ki fogta a tanulásból. Határozás: Miután ön hibája önkéntesen lett meg vallása felig való jobbulását engedi ugyan de mivel a mellett Keményen meg szidta az érintett Kántort mind ezen két tetemes hibáért hogy fizessen ezen hibáiért 3 m forintott és a mellett még más napon a gyermekét a Tanulásra visza adja meg Ítéltetett".

62 Papokon 1851-ben Lázár György panaszolta, hogy Muntyán Mányáné mind az „Elöljáróságot", mind a „Rectort magát huncfutnak mondotta a' Katona Sorozásba mivel fiát is kiírták volt.".

63