Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

V. Vallásgyakorlás, népi erkölcs - Schleicher Vera: Nyaraló hívek, hívő nyaralók. Fürdőtelepi templomok és kápolnák a Balaton-parton I.

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. Schleicher Vera Nyaraló hívek, hívő nyaralók Fürdőtelepi templomok és kápolnák a Balaton-parton 1. A két fogalom — hitélet és nyaralás — amelyet a cím összekapcsol, valójában nincsen logikai kapcsolatban egymással: a vallásos meggyőződés kifejeződése mint az egyházi keretek megszabta gyakorlat az évszakok váltakozásától független. Ennek értelmében „nyári" pontosabban az idegenforgalmi szezonra jellemző sajátos hitélet mint egyértelműen leírható jelenség természetesen nem létezik. A továbbiakban jobb híján, összefoglalóan jelölöm e fogalomhasználattal mindazon megnyilvánulásokat, amelyek a Balaton-parti településeken végzett terepmunkám

1 során, illetve a történeti források tanulmányozásakor kerültek látóterembe, s amelyek az idegenforgalmi szezon idejére jellemző vallásgyakorlatnak és egyházi életnek sajátos színezetéről árulkodnak. E jelenségek alapvetően három területen figyelhetők meg: a Balatonra érkező nyaralók és turisták vallásgyakorlatában; a Balaton-parti gyülekezeteket gondozó lelkipásztorok működésében; s végül a templomok és egyéb egyházi kezelésben lévő épületek sorsában. Tanulmányomban részletesebben az 1846 és 1949 közötti időszakkal foglalkozom, az államszocializmus időszakára és a rendszerváltás utáni évekre ezúttal csak utalásszerűén térek ki. A nyaralás, s általában a szabadidő programszerű eltöltésének gondolata a polgárosodó Európában formálódott, s alapjában véve a modernitás termékének tekinthető. Célja, hogy jól szervezett szünetként iktatódjon be a mindennapi élet menetébe, elsősorban a „nem mindennapi viselkedési formák" előtérbe kerülésének kedvezve ezáltal. Az otthontól való távollét ideje alatt a társadalmi kapcsolatok normaszerűsége csökken vagy teljesen felbomlik,

2 s ez egyfajta súlytalanságot kölcsönöz a nyaralás időszakának. Vajon hogyan hat ez az otthonitól minden tekintetben eltérő közeg a nyaraló polgárok erkölcseire, vallásosságára, vallási kötelezettségeinek gyakorlására a balatoni idegenforgalom történetének különböző korszakaiban? Turizmus és vallásosság kapcsolata más összefüggésekben alaposan tárgyalt téma a turizmussal foglalkozó nemzetközi és hazai antropológiai szakirodalomban - elsősorban a turistaút és a zarándoklat között mutatkozó párhuzamok és különbözőségek foglalkoztatták a kutatókat.

3 E tanulmányok a klasszikus szerkezetű utazásokat állítják a középpontba, amelynek csúcspontja a zarándokla405