Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

V. Vallásgyakorlás, népi erkölcs - Schleicher Vera: Nyaraló hívek, hívő nyaralók. Fürdőtelepi templomok és kápolnák a Balaton-parton I.

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. tokhoz hasonlóan valamely „szent" úticél elérése hosszadalmas utazással, és az ott kötelező rítusok lebonyolítása. Ezeknek a kutatásoknak a tudományos eredményei közvetlenül nemigen kamatoztathatók a ma már alapvetően más szerkezetű és más (főként rekreációs) céllal lebonyolított balatoni nyaralások vallásos vonatkozásainak megértésében. Mégis: alaposabban szemügyre véve a Balaton felfedezésének egyes korszakait, néhány zarándoklatra emlékeztető vonást a Balatonra irányuló turizmusban is felfedezhetünk, különösen annak két jól behatárolható időszakában. A Balaton első fölfedezése a XIX. század elejére esett, azokra az évtizedekre, amelyekben - részben a felvilágosodás hatására - a magasabb társadalmi osztályok tagjai a barokk búcsújáróhelyek helyett egyre gyakrabban keresték fel a különböző gyógyfürdőket, amelyek természeti szépségükkel és vizeik gyógyhatásával kiváló alkalmat adnak egyféle természetkultusz kifejezésére, a természet gyógyító erejének imádatára.

4 Bár a Balaton egyetlen ismert reformkori gyógyfürdője, Balatonfüred mindvégig megőrizte profán fürdő jellegét, a természetimádás e ritualizált jegyei felbukkannak a füredi fürdőélet mindennapjaiban is. Gondoljunk csak a forrás fölé emelt templomszerű csarnokra, vagy a kötelező sétákra és kirándulásokra, amelyek között a kezdetektől szerepel például a szomszédos Tihany, ahol illett megcsodálni a regényes félsziget természeti szépségeit, de mindenekelőtt kötelező volt fölkeresni a bencés apátságot, s otthagyni egy hosszabb-rövidebb bejegyzést annak vendégkönyvében. Szintén tó és környezetének természeti szépsége állt az 1920-as évek elejétől kiteljesedő úgynevezett „második Balaton-kultusz" középpontjában, ám a reformkorihoz képest némileg új összefüggésekbe, határozott hazafias kontextusba helyezve azt. A modern értelemben vett balatoni tömegturizmus megindulását ugyan a trianoni döntés utáni kényszerűség szülte, a Balaton-kultusz képviselői azonban éppen a nemzetet ért veszteségek egyikéből, nevezetesen az adriai és Kárpátok-beli fürdő- és kirándulóhelyek elvesztéséből próbálta a Balaton erényeit kikovácsolni. így lett a Balatonból „legszámottevőbb megmaradt természeti kincsünk", sőt a „magyarság szent tava", amelynek naplementéiben a „magyar lélek"* fogalmazódik meg - hogy csak néhány jellegzetes fordulatot idézzünk a korabeli sajtóból. Bár mesterségesen táplált, elsősorban a korabeli a médiában szorgalmazott eszméről van szó, a kormányzat elsőrendű érdeklődési tárgyává lett Balaton, mint nemzeti kultuszhely gondolata idővel valódi, a nyaralók egy része által mélyen átélt hitté érlelődött, amely megfelelő rítusokban nyert kifejezést. Különböző hazafias és vallásos tartalmú rendezvények valamint a nemzeti gondolat ihlette magyaros stílusú épületek megjelenése jellemzik ezt a két világháború közötti mintegy húsz esztendőt, amely a „Balaton mint szent hely" gondolat kifejeződésének legintenzívebb időszaka. 406