Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

III. Szent szövegek, egyházzene - Bornitz-Papp Bernadette: A magyarországi német és a németországi vallásos nyomtatványok néhány párhuzama

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. szövegek lehetnek általános érvényűek vagy egy bizonyos csoporthoz

21 szólóak. Verses voltuk elősegítette, hogy könnyen megjegyezzék őket, valamint, mivel az egyes versszakok tartalmilag szorosan nem kapcsolódnak össze, ezért azokat bármikor újakkal cserélhették ki. A párhuzamos magyar szövegben

22 csak az elvet találjuk meg, a tanácsok már nem mutatnak azonosságot a német ponyvával. Több más olyan műfajt is megtalálunk, amelyben a szövegek eltérőek, csak az elgondolás azonos. Ilyenek pl. a különféle házi áldások és a ház védelmét szolgáló imák.

23 Ezek azonban nem a szövegek vándor útjának a bizonyítékai, hanem a közös vallási szükséglet megnyilvánulásai. Valószínűleg Németországban kereshetjük az eredetét olyan Magyarországon kiadott ponyvafüzeteknek, amelyek pontos német földrajzi neveket jelölnek meg. Itt azonban meg kell egymástól különböztetni a mindenki által ismert nagy városokat, amelyek esetleg csak vonzóerőként kerültek a szövegbe, valamint az apró, ismeretlen, de létező településeket, amelyek valamilyen csodálatos esemény tényleges helyszíneként szerepelnek. Ilyen például a Münchentől északkeletre fekvő kis bajor falu, Dorfen, ahol Mária egy szegény pásztorlánynak jelent meg, hogy tanítson neki egy imát, amivel kiválthat kilenc rózsafüzért. Mivel a lány haláláig nem adta tovább, ezért addig nem üdvözülhet, amíg az imádság nyilvánosságra nem kerül.

24 A magyarországi németeknek német nyelvterülettel való kapcsolatára utalnak a zarándoklatokhoz használt ponyvafüzetek és ezeknek egy része. A magyarországi kegyhelyeken kívül szép számmal találunk mariazelli vagy pl. az osztrák annabergi

25 zarándokhelyről szóló nyomtatványokat. Egyes zarándoklatok azonban ennél messzebbre is vezettek: többek között a svájci Mária-kegyhelyre Einsiedelnbe, a Würzburg közelében fekvő Dettelbachba vagy az ú.n. Wieskirche-be Steingaden mellett.

26 Einsiedeln a német nyelvű lakosság legkedveltebb zarándokhelyei közé tartozott, a kegyszobor képét a Magyarországra betelepülők is magukkal hozták és Máriaremete hamarosan a magyarországi németek 'pótbúcsújáróhelyévé' vált. Az Einsiedelnnel foglalkozó ponyvafüzetek egy részét mindkét zarándokhelyen

27 forgathatták a hívők, néhány azonban egyértelműen a svájci kegyhelyre vonatkozik.

28 A kevésbé ismert búcsújáróhelyek közé tartozik a németországi Wieskirche,

29 ahol a megkorbácsolt és pellengérre állított Krisztust tisztelik. Egy töredékes, Sopronban kiadott búcsús ponyva az ide zarándoklóknak nyújt énekválogatást, egyben közli a kegyszoborról készült képet.

30 Egy másik, szintén magyarországi ponyván szereplő kegyhely Dettelbach, vagy ahogyan a füzetben szerepel: Dädelbach.

31 Ezen a búcsújáróhelyen egy Máriakép áll a kultusz középpontjában, ami előtt 1505-ben történt az első csodás imameghallgatás.