Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

III. Szent szövegek, egyházzene - Bornitz-Papp Bernadette: A magyarországi német és a németországi vallásos nyomtatványok néhány párhuzama

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. pápa az, aki a kegyelmek elnyerésének feltételeit kinyilvánítja. Emellett kapcsolódik hozzá egy rövid történet is, miszerint a bajor Straubing városában 1623. március 25-én meghalt egy Sixt Gebier nevezetű ember, akinek, mivel elvégezte ezt az ájtatosságot, halála előtt 12 nappal megjelent Mária, hogy tudtára adja a halál időpontját.

9 A hívőnek 12, előre megadott, szent pénteken kell a Szűzanya tiszteletére böjtölnie, hogy Mária közölje vele a halálát és megkapja a Szentlélek hét adományát. A péntekek felsorolásán kívül a haldoklónak öt imát mellékelnek, hogy Mária ne hagyja el a halál pillanatában. A tizenkét szent péntek felsorolása már középkori kéziratos szövegekben is fennmaradt, egy olasz változata pedig a XIV. század elején írta elő a böjti napokat. Ebben az iratban Kelemen pápa szerepel, aki inkább a római Kelemen lehetett a Constitutiones apostolicae szerzője,

10 amiben szintén a böjtről értekezik. A szöveg német kiadása egyelőre ismeretlen, de Karl Réitérer 1907-ben a Zeitschrift für Volkskunde-ha.n egy, a 12 szent pénteket tartalmazó, töredékes, impresszum nélküli nyomtatványra hívta fel a figyelmet.

11 Réitérer azonban nem a teljes füzetre koncentrált, hanem csak a pápai megerősítésre, a Szentlélek adományaira és a 12 péntekre korlátozta írását. „Es war einst ein reicher Herr, der ritt durch einen Wald..."

12 Szinte népmesei formulával kezdődik az egyik imának a bevezetése, amellyel lelkeket lehet megmenteni a tisztítótűzből. Az úr panaszkodó hangokat hall és tétovázik, megálljon-e, vajon nem tőrbe akarják-e csalni. Mivel azonban a hang „Isten szerelmére" kéri, úgy dönt, megvárja az ismeretlent. A tisztítótűzben szenvedő lélek lép elé, aki elmondja, már rég elkárhozott volna, ha nem imádkozna ezt az imát. Amiért viszont életében nem adta tovább, a tisztítótűzben kell szenvednie. Ha valaki ezt imádkozza, egy lelket megmenthet a kínokból. A történet még megjegyzi, hogy az Úr ott helyben leírja az imát. Ez után következik az imádság, amelyben a figyelem Jézus szenvedésére irányul. Az egyes kínokat a hívő Istennek ajánlja fel bűnei engeszteléséül. Még a XX. század elején is jelent meg Budapesten ponyvafüzet,

13 amely jelentéktelen eltérésektől eltekintve ugyanazt a történetet és imát közli, mint a német. A Szeplőtelen Fogantatás ünnepét hivatalosan csak a XIX. század közepén kanonizálták,

14 azonban a tan a népi vallásgyakorlatban már a középkor óta jelen van.

15 A dogma kimondja, hogy Mária fogantatása pillanatától kezdve mentes az eredeti bűntől. A XIX. század második felében több vallásos ponyva is témájául választotta a Szeplőtelen Fogantatást. Egyikük két másik motívumot is hozzákapcsol: Mária pártfogását a hívő halálakor, valamint a szombati napot, mint a Szűzanya napját. A füzet mind Németországban mind pedig Magyarországon hasonló címmel és tartalommal került forgalomba: Gebet zu der allerseligsten und unbefleckten Empfängniß Maria, welches der Mensch alle Samstag ihr zu Ehren beten soll um ein glückseliges Sterbestündlein, da Maria an einem Samstag ist 37