Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

V. Vallásgyakorlás, népi erkölcs - Kovácsné István Anikó: „Tudom, hogy van egy Isten...” A népnevelés vallásos mozgatórugói székely és csángó népművészek élettörténeteiben

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. 2004-ben, megtörve a négy évtizedes csendet, egy gyimesbükki történet színrevitelével, a Gyimesi vadvirággal örvendezteti meg a falubelieket. Ismerve őket, kellő ráérzessél társítja hozzuk az egyes jellemeket. Egyenként keresi fel a lelki szemeivel kiválasztott szereplőket, ismerteti velük szándékát és felkéri őket a színdarabban való részvételre.

18 Mindenféle anyagi támogatás nélkül, egyéni áldozatok vállalásával, ötletekkel, kitartással sikerült a semmiből csodát varázsolni. Mintegy bizonyítékul arra, hogy munkával és akaraterővel életet lehet vinni a hétköznapok egyhangúságába.

19 A siker pedig azt sejteti, hogy „Gyimesbükkön valami elkezdődött." Gál Irmát a '48-as tanügyi reformig tanárai népszínművekre, táncokra, balladákra tanítják, amiket a környező falvak közönségeinek is bemutatnak. Tanítónőként ezt a nevelői hagyományt folytatja tovább. Tanító szándékú népszínművekre oktatja a falu fiataljait, ami bekerül a közösség érdeklődési horizontjába, beszédmódjába, megteremtve ezáltal a szabadidő eltöltésének tartalmas kereteit.

20 Az előadott színdarabok, táncok pedig a szereplők jellemén túl a környező települések közönségének lelkületét is formálják. A népművészeti kör tevékenységét a folyamatos gondolkodás, a teremtés gesztusa hatja át. Olyan érzékenységgel, hozzáértéssel kezeli a motívumkincset, hogy a hagyományos mintákból komponált variációi a fiatal nemzedék számára is vonzóvá válnak. A varrottasoknak többféle öltéstechnikáját találja ki, új szőttesféleségeket honosít meg. Filmeket vetít a varrottasok elkészítési módjáról, a népművészeti törvényszerűségekről. Kicserélik a tapasztalataikat más községek asszonyaival, kiállítások formájában mutatják be elért eredményeiket. Irodalmi köröket tartanak a faluhoz kötődő személyiségek munkásságáról. Az együttléteket a szellemi-lelki növekedés, az alkotás öröme teszi emlékezetessé. A lakásán berendezett emlékszoba a faluhoz kötődő személyiségeknek, azok megvalósításainak állít emléket, mintegy erősítve ezáltal a lokális öntudatot. Helytörténet, népviselet, népszokások tematikában végzett gyűjtéseiről Kárpát-medencei konferenciákon, szakfolyóiratokban megjelent tanulmányaiban számol be. A megmutatkozás lehetősége a szakmai elégtétel újabb távlatait nyitja meg számára.

21 I. L.-t a csíksomlyói népfőiskola elvégzése után felkérik, hogy a KALOT-ban ballada- és mesemondásra oktassa a résztvevőket. A kerámiagyárban a termelés minőségét és mennyiségét növeli, szaktekintélyével a munkafegyelmet teremti meg. Mintagyűjteményt hoz létre, mely üzemi múzeummá alakul. Bevezeti a fekete kerámia termelését. Technológiát és anyagismeretet tanít a szakiskolában. Az üzem jó vezetéséért, újításaiért, népművészeti kiállításaiért, néprajzi dolgozataiért oklevelekkel tüntetik ki. Parajdon a turistáknak kerámia tanfolyamot 366