Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

V. Vallásgyakorlás, népi erkölcs - Kovácsné István Anikó: „Tudom, hogy van egy Isten...” A népnevelés vallásos mozgatórugói székely és csángó népművészek élettörténeteiben

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. 2. Népnevelés - történeti visszatekintés Az iskolán kívüli népművelés az első világháború után kezdi el foglalkoztatni a magyar kultúrpolitikát. Elsőként a katolikus egyház figyelt fel a falusi nép­művelés szükségszerűségére. A '30-as évek végén - jórészt a népi írók és a falu­kutató mozgalom hatására — a parasztság művelődése olyan társadalmi üggyé vált, amelynek gondját a korszak legjobb írói és haladó szellemű gondolkodói vállalták fel. A népművelés intézményes formája a népfőiskola, amit a magyar alkotmány 1997 évi CXL. törvénye a következőképpen határoz meg: „Olyan felnőttokta­tási célú, tanfolyamokat szervező helyi önszerveződés alapján létrejött szervezet, amelynek pedagógiai programja a szakismeretek átadásán túl személyiségfejlesz­tő elemet is tartalmaz, s melynek lebonyolítási, oktatási rendszerét, módszereit a résztvevők maguk is alakíthatják." 4 A népfőiskola a nemzeti felemelkedés és a társadalmi önállóság megteremté­sének szellemi fegyvereként nőtt mozgalommá a XIX. századi Dániában. Innen terjedt el az egész Skandináv térségben, Európa nagy részében és az észak-ameri­kai kontinensen, s ma is az iskolán kívüli művelődés egyik legjelentősebb intéz­ménye és mozgalma Európában. A két világháború közti magyar népfőiskolák a széleskörű valláserkölcsi alapon nyugvó, általános és nemzeti nevelés mellett közvetlen gazdasági jellegű képzést is folytattak. Számos népfőiskola mintagazdasággal rendelkezett, ahol a modern, belterjes gazdálkodás és korszerű kertészet módszereit is tanulták. 5 A népfőiskola a nép műveltségszínvonalának emelésére, az iskolák által nyúj­tott tudás kiegészítésére, továbbfejlesztésére törekedett, a néphagyomány és a népművészet, a helyi tradíció élő megnyilvánulására alapozott. Hatékony népművelési munkát végzett a KALOT (Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Testülete), amely az ifjúság szellemi, lelki felemelke­dését kívánta elősegíteni. Műveltséget, szakmai tudást, emberi öntudatot adott, amint azt jelszava — Krisztusibb embert, életerős népet, önérzetes magyart, művel­tebb falut! - is tükrözi. A tanfolyamokon hagyományművelést, népdalokat, nép­táncokat, népi mesterségeket, színdarabokat, világnézeti ismereteket, számtant, földrajzot tanítottak. Olyan felelős, gondolkodó embereket igyekeztek képezni, akik felismerik egyéni és közösségi problémáikat, és visszatérve saját közösségük­be, népük érdekeit képviselni tudják. 6 A református egyház részéről megindult sárospataki kezdeményezés lelkipásztorok ajánlására vezetőképes parasztfiata­loknak tartott tanfolyamokat, ahol előadásokat hallgattak, gyárlátogatáson vet­tek részt, vitanapokat tartottak. Az előadások eszmei mondanivalója a résztvevők jellemalakítását, a magyarság nemzeti kulturális kincseinek megismertetését, a paraszti szakképzést szolgálta. 7 360

Next

/
Oldalképek
Tartalom