Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

V. Vallásgyakorlás, népi erkölcs - Kovácsné István Anikó: „Tudom, hogy van egy Isten...” A népnevelés vallásos mozgatórugói székely és csángó népművészek élettörténeteiben

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. 2. Népnevelés - történeti visszatekintés Az iskolán kívüli népművelés az első világháború után kezdi el foglalkoztatni a magyar kultúrpolitikát. Elsőként a katolikus egyház figyelt fel a falusi népművelés szükségszerűségére. A '30-as évek végén - jórészt a népi írók és a falukutató mozgalom hatására — a parasztság művelődése olyan társadalmi üggyé vált, amelynek gondját a korszak legjobb írói és haladó szellemű gondolkodói vállalták fel. A népművelés intézményes formája a népfőiskola, amit a magyar alkotmány 1997 évi CXL. törvénye a következőképpen határoz meg: „Olyan felnőttoktatási célú, tanfolyamokat szervező helyi önszerveződés alapján létrejött szervezet, amelynek pedagógiai programja a szakismeretek átadásán túl személyiségfejlesztő elemet is tartalmaz, s melynek lebonyolítási, oktatási rendszerét, módszereit a résztvevők maguk is alakíthatják."

4 A népfőiskola a nemzeti felemelkedés és a társadalmi önállóság megteremtésének szellemi fegyvereként nőtt mozgalommá a XIX. századi Dániában. Innen terjedt el az egész Skandináv térségben, Európa nagy részében és az észak-amerikai kontinensen, s ma is az iskolán kívüli művelődés egyik legjelentősebb intézménye és mozgalma Európában. A két világháború közti magyar népfőiskolák a széleskörű valláserkölcsi alapon nyugvó, általános és nemzeti nevelés mellett közvetlen gazdasági jellegű képzést is folytattak. Számos népfőiskola mintagazdasággal rendelkezett, ahol a modern, belterjes gazdálkodás és korszerű kertészet módszereit is tanulták.

5 A népfőiskola a nép műveltségszínvonalának emelésére, az iskolák által nyújtott tudás kiegészítésére, továbbfejlesztésére törekedett, a néphagyomány és a népművészet, a helyi tradíció élő megnyilvánulására alapozott. Hatékony népművelési munkát végzett a KALOT (Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Testülete), amely az ifjúság szellemi, lelki felemelkedését kívánta elősegíteni. Műveltséget, szakmai tudást, emberi öntudatot adott, amint azt jelszava — Krisztusibb embert, életerős népet, önérzetes magyart, műveltebb falut! - is tükrözi. A tanfolyamokon hagyományművelést, népdalokat, néptáncokat, népi mesterségeket, színdarabokat, világnézeti ismereteket, számtant, földrajzot tanítottak. Olyan felelős, gondolkodó embereket igyekeztek képezni, akik felismerik egyéni és közösségi problémáikat, és visszatérve saját közösségükbe, népük érdekeit képviselni tudják.

6 A református egyház részéről megindult sárospataki kezdeményezés lelkipásztorok ajánlására vezetőképes parasztfiataloknak tartott tanfolyamokat, ahol előadásokat hallgattak, gyárlátogatáson vettek részt, vitanapokat tartottak. Az előadások eszmei mondanivalója a résztvevők jellemalakítását, a magyarság nemzeti kulturális kincseinek megismertetését, a paraszti szakképzést szolgálta.

7 360