Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

V. Vallásgyakorlás, népi erkölcs - Kovácsné István Anikó: „Tudom, hogy van egy Isten...” A népnevelés vallásos mozgatórugói székely és csángó népművészek élettörténeteiben

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. A skandináv szakirodalom a népművelés célját a „lélekébresztés" fogalmával határozza meg.

8 Azaz a népmüvelésnek a lelki szomjúságnak, a tudásvágynak a felébresztésére, a szellemi munkának a megkedveltetésére, a nép szellemi nagykorúsítására kell irányulnia. Az iskolai oktatással szemben nem egy megszabott ismeretanyag birtokbavételét kéri számon, sokkal inkább a kultúra iránti érdeklődésre, gondolkodásra, szellemi, lelki növekedésre ösztönöz. A népművelést a szabadságelv működteti, akkor eredményes, ha az egyén nem kényszerítésből, hanem saját szabad akaratából művelődik. 3. Népnevelés a néphagyományok, népművészet eszközeivel A két világháború között a népnevelés lehetőségeiről, feladatairól szóló értekezések a néprajzi tudást nélkülözhetetlennek tartják a nép lelkivilágának a megismeréséhez, ami nélkül a népet sikeresen vezetni, tanítani, irányítani nem lehet. Meggyőződésük szerint a magyar nemzeti művelődés alapjává a néphagyományokat kellene tenni. A népművelési munka gyakorlati megvalósításának legcélravezetőbb eszközeként pedig a népdal, néptánc, népszokások, népviselet, népi díszítőművészet, a néphagyomány-bemutatók, a falunapok kínálkoznak.

9 A kutatás alanyaiul kiválasztott népművészek szerves részei annak az életközösségnek, amelyben nap mint nap tevékenykednek. Ismerik a társadalmi valóságot, az emberi kapcsolat- és viszonyrendszereket, a község történeti, gazdasági, politikai viszonyait, ennélfogva törekvésük nem egy kívülről hozott idegen gondolat ráerőltetése a közösségre, hanem reálisan felmért szükségleteknek, igényeknek a kielégítésére irányul. Nem a leereszkedő intellektuel pozíciójából viszonyulnak a falubeliekhez, hanem megértik a falunak a külső jelenségein túl a lelkét is.

10 Szerepvállalásuk új dimenziókból láttatja a hétköznapok teendőit. 4. Autobiográfiák 4. 1. Antal Mária Gyimesbükkön született 1937. szeptember 26-án egy mélyen vallásos családban, ahol az imának mindvégig központi jelentősége volt. Szüleitől becsületességet, emberséget, az evangélium bölcsességeit tanulja meg. '54-ben sikeresen felvételizik a bakói magyarnyelvű tanítóképzőbe. Tanítónőként Gyimesbükkben színdarabokat, táncokat, népdalokat tanít. 1960-ban, 23 évesen megy férjhez. '65-ben Gyimesbükkön beszüntetik a magyarnyelvű tanítást, s ezzel együtt a magyarnyelvű kultúrtevékenységet is. Ettől kezdve románul kénytelen tanítani a gyerekeket. Hivatástudatból, szeretettel tanít, amit tisztelettel, hálával viszonoznak a diákjai. '75-ben a pusztulási folyamat megállítása érdekében, a magyarsággal szembeni elkötelezettségből férjével arra az elhatározásra jutnak, hogy a lakásuk-