Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

V. Vallásgyakorlás, népi erkölcs - Tánczos Vilmos: A moldvai csángók népi vallásosságának kutatása (Kutatástörténeti összefoglaló)

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. ANDRÁS évtizedeken át foglalkozott a moldvai csángók vallásos szokásaival és vallásos népénekeivel. A csíki és gyergyói katolikus székelység vallásos néprajzát kutató SZÉKELY LÁSZLÓ Moldvában is megfordult, keresve a két tájegység vallásos folklórjában mutatkozó megfeleléseket. A moldvai csángók körében 1990 előtt „partizánként" vallási néprajzi kutatásokat végzők nevét — egy hozzávetőleges idő­rendiséget is szem előtt tartva - az ANDRÁSFALVY BERTALAN, HOFER TAMÁS, KÓKA ROZÁLIA, P. DACZÓ-ÁRPÁD LUKÁCS, HALÁSZ PÉTER, CSOMA GERGELY, POZSONY FERENC, P. JAKI SÁNDOR TEODÓZ, HARANGOZÓ IMRE, BÁLINT ZSOLT és mások nevével egészíthetnénk ki. E kutatók gyűjtéseinek egyrésze bekerült az intézeti archívumokba, másrészük személyes tulajdonukban van. Jelentős az 1990 után nyomtatásban megjelentetett korábbi gyűjtések mennyisége is. 12 1.5. A rendszerváltás után újra lehetővé vált az intézményes keretek között végzett terepkutatás, valamint a gyűjtött adatok archiválása, értelmezése és publikálása. A kolozsvári és magyarországi NÉPRAJZI TANSZÉKEK különféle programjai ke­retében fiatal kutatók sokasága foglalkozott vallási néprajzi témákkal és jelen­tetett meg közleményeket. A különböző szakmai egyesületek (pl. a kolozsvári KRIZA JÁNOS NÉPRAJZI TÁRSASÁG, a budapesti LAKATOS DEMETER EGYESÜLET stb.), tudományos kutatóintézetek (pl. a TELEKI LÁSZLÓ ALAPÍTVÁNY), folyóira­tok stb. támogatták a csángó néprajzi kutatásokat és az eredmények közzétételét. Ugyanakkor az egyéni gyűjtések is folytatódtak. Mindezek a terepkutatások az elmúlt években az összehangoltság hiányát mu­tatták, és a „pályázati rendszerek" működési törvényszerűségeiből adódóan elég sok volt a felületesen, nem megfelelő szakmai megalapozottsággal végzett „kon­junktúrakutatás" is, holott a vallásosság jelenségeinek vizsgálatában az elmélyült terepmunka különösen fontos, a Kálmány Lajos és Bálint Sándor által vallott „compassio" (értsd: beleélés, együttérzés) nélkül ma sem lehet hiteles tudományos eredményekhez jutni. A moldvai csángók vallási néprajzának kutatói között sajnos alig akad olyan szakember, aki belülről ismeri azt a kultúrát, amelyet vizsgál. 13 Az 1990 óta eltelt másfél évtized folyamán a korábbinál kedvezőbb helyzet­ben hatalmas gyűjtött anyag halmozódott fel. A régiek mellett új archívumok is keletkeztek (például Budapesten a HAGYOMÁNYOK HÁZA, Kolozsváron a KRIZA JÁNOS NÉPRAJZI TÁRSASÁG archívuma), de egészében véve máig sincs megold­va a terepmunka eredményeinek rendszeres nyilvántartása, és nincs biztosítva a gyűjtések időtálló technikai hordozókon való archiválása sem. Sok a kizárólag magángyűjteményekben fellelhető, tehát hosszabb távon bizonytalan sorsúnak mondható néprajzi gyűjtés. Az utóbbi másfél évtizedben jól megfigyelhető jelenség, hogy a néprajztudo­mány módszertanában a hetvenes-nyolcvanas években bekövetkezett antropo­314

Next

/
Oldalképek
Tartalom