Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

IV. Vallásos népszokások - Demeter Éva: A csíkszentkirályi „Jézus-őrök” viselkedése, magatartása Nagyszombaton

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. 3. Viselet, a szokás kellékei és menete A legények ünnepi viseletbe öltöznek (2. kép). A hagyományos viseletből a székely harisnyát, fekete csizmát, fekete báránybőr sapkát veszik fel, de a fehér ing már bolti és csak egyeseken volt fekete posztóujjas, többségük fekete zakót vett fel. A bundasapka homlokrészére kereszt alakú fenyőágat tűznek. A húsvétvasárnapi ételszentelés után a templomból kijövök a szentelt ételekkel teli kosár tetejére szintén kereszt alakú fenyőágat tesznek, amelyet a bejárat két oldalára felállított fenyőfáról vagy a földre tett nagyobb fenyőágakról törnek le. A katonák elengedhetetlen eszköze a fegyver. Fából készült, 2 méteres bárdot tartanak a kezükben az őrök, illetve buzogányt a király (3. kép). A használatban lévő fa-fegyverek az 1990-es évek elején készültek, felső részük feketére festett, és sárga csíkkal választották el a nyél részétől. A natúr fanyélre minden évben rávésik a nevüket a szokás szereplői. A használaton kívüli eszközökből az oltár mögött tárolnak néhányat. A régi és új fafegyverek között az a különbség, hogy az utóbbiak felső része nagyobb, illetve sárga csíkot húztak a feketére festett fej és a nyél közé. A legkorábbi dátum, amit a régebbi eszközökön azonosítottunk, 1943. Minden évtizedből vannak évszámok, minden egyes évet ugyan nem találtunk meg, de előfordul, hogy egy korábbi feljegyzésre vésnek rá újból. A szokás tehát nem szakadt meg, folyamatosan szervezték meg a kommunizmus ideje alatt is. A legények úgy tudták, hogy a legkorábbi dátum az 1700-as évekből származik. Erre a szokás ősiségének bizonyítékaként hivatkoztak és egyben azt is indokolták, hogy ez motiválja őket, hogy évente megszervezzék. A másik motivációjuk az volt, hogy már csak két faluban él a szokás: szülőfalujukban és a szomszédos Csíkszentimrén. Ismeretük erről csak a szűkebb régióra terjedt, Alcsíkra, nem volt tudomásuk arról, hogy Gyergyóban és Felcsíkon is él még néhány faluban a szokás. Olyan esemény a szokásban való részvétel a legények számára, amelyet meg akarnak örökíteni. A fényképezőgépek elterjedésével lehetőség van arra, hogy fényképeket készítsenek. Olyan fényképkészítési alkalom ez, amikor csoportképek készülnek, a szokás egyes pillanatairól nem készítettek képeket. A szokás kezdete ma már csak nagyszombat idejére korlátozódott: reggel 10-től az esti mise végéig tart. A templommal szemközti egyházi épületben gyülekeznek, innen indul tízpercenként a két őr a király vezetésével. Ha egymás mellett, szabadon lépkedve is indulnak el, amíg a templomajtóig egymás utáni sorba rendeződnek és egyszerre lépnek. A déli kapun mennek a templomajtóig, ahol megállnak. Az őrségváltás minden aktusát jelzi a király, a buzogánnyal koppantva. A király első koppantása után lábukkal hangosan verik a taktust, jelezve a bent álló őröknek érkezésüket. A templomhajón ütemes léptekkel, katonás fegyelemmel mennek át, majd beérve a mellékoltárhoz, menetirányban megállnak. A király megérkezéskor az állj vezényszónak megfelelően, hangosan végzi a lépéseket, az 169