Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

IV. Vallásos népszokások - Lukács László: A karácsonyi jászol, a karácsonyfa és az adventi koszorú megjelenése a szakrális térben

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. Magyarországon a franciskánizmustól leginkább ihletett tájakon virágzott a jászoltisztelet. Bálint Sándor feltételezte, hogy a karácsonyi időszakban egészen gyertyaszentelőig kitett templomi, élőképszeru betlehemet a karácsonyi bábjátszó gyakorlat, a bábtáncoltató betlehemezés távoli emlékének kell tekintenünk. „Ez azonban aligha bizonyít a kultusz hazai folytonossága mellett. Kétségtelen ugyanis, hogy itáliai, részben spanyol ihletésre osztrák barokk, majd rokokó közvetítéssel csak a XVIII. században bukkannak föl hazánkban. Terjesztésén bécsi műveltségű arisztokraták, franciskánusok (Greccio), karmeliták (Prágai Kis Jézus) és újabb apácaközösségek buzgólkodnak. A templomban már nincs liturgikus hivatásuk, II. József a kiállításukat megtiltja, ezért már csak a magándevóciót ihletik, és mintegy az ünnepet szemléltetik."

4 Néhány dunántúli és budapesti templomunk szép, hangulatos betlehemei közül kiemelkednek a ferences templomokban felállítottak. Közülük a székesfehérvári egykori ferences Szent Imre-templom nagyméretű, sokalakos betleheme figyelemre méltó. Sajnálatos, hogy kutatásuk elmaradt. Legalább egy olyan vizsgálatra, katalogizálásra volna szükség, mint Leopold Kretzenbacher munkája a stájerországi betlehemekről.

5 A Magyar Betlehemes Mozgalmat Schwartz Elemér, a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen a német nyelvészet és néprajz professzora alapította 1936-ban. Célja: az elpogányosodó világban a karácsony keresztény jellegének hangsúlyozása, művészi betlehemek készíttetése és felállítása. A mozgalom életrehívásának okait, céljait és eredményeit 1942-ben így összegezte: „Nálunk Magyarországon is mély nyomokat hagyott a felvilágosodottság s ha a betlehemjárás szokásában fenn is maradt maga a betlehem emlékképe, a szenthelyekről és magánházakból úgy eltűnt a szentjászol és környezete, hogy egy-két helyet leszámítva szinte napjainkig ismeretlen maradt a betlehemállítás jámbor szokása. A megfeledkezésen és nemtörődömségen kívül nagyban előmozdította az érdektelenséget a gyertyák ragyogásában hozzánk érkezett karácsonyfa, amely gazdag ajándékaival hamarosan elterelte a figyelmet az égről s égi gyermekről s öregnekfiatalnak szemét a földiekre irányította. Ezen óhajtott segíteni, s a jóakaratú emberek lelkét ismét Betlehemre és az égre kívánta emelni az Emericana Nagyrendjéből kiindult Betlehemes Mozgalom, amely eleinte figyelemfelkeltés céljából a magyar főváros kiemelkedő pontjain életnagyságban angyalos, pásztorlátogatta és háromkirályos betlehemet állított, a következő években pedig kartonból kivágható betlehemes íveket terjesztett s 1942-ben fából és kerámiából magyar vonalú plasztikus betlehemet adott keresztény közönségünknek."

6 A Magyar Betlehemes Mozgalom jelmondata: Minden karácsonyfa alatt ott legyen a betlehemi Ez emlékeztet Jézus születésére.

7 Schwartz Elemér még 1948-ban is erősíteni próbálta a jászoltiszteletet. A passaui püspökségben 1935-ben meghonosított fézuska jászolba helyezését mutatta be, javasolta átvételét. Niederalteich bencés templomában és a 117